Relatív későn jelentette be a Fidesz, hogy Kontrát Károly helyett ön indul Veszprém vármegye 2-es választókörzetében. Miért volt ez a kivárás?
Kontrát Károly jelezte, hogy a jövőben már nem szeretne elindulni, így új jelöltet kellett találni. Én erről csak pár nappal a januári kongresszus előtt értesültem. Kaptam egy telefont, hogy vállalom-e ezt a feladatot. Természetesen azonnal igent mondtam, hiszen óriási megtiszteltetés volt. Itt élek a térségben, itt nőttem fel, Balatonalmádiban jártam gimnáziumba, nagyon sok időt töltöttem eddig is itt, és a rokoni kapcsolataim is ide kötnek. Számomra ez egy hatalmas kihívás, amit örömmel vállaltam.
Milyen a választókerület összetétele? Nehéz egységesen nézni, hiszen Várpalota nehézipari környezetétől egészen Balatonszepezdig terjed. Hogyan tud egyetlen üzenetre építeni egy ennyire vegyes területen?
Alapvetően két nagy, markánsan eltérő részből áll a választókerület. Eddig körülbelül 40-45 lakossági fórumot tartottam, így volt alkalmam mélyen megismerni a helyiek problémáit. Várpalota, Berhida és környéke egy erős ipari, nehézipari hagyományokkal rendelkező terület. Ott a stabil munkahelyek, az infrastruktúra, az úthálózat és a gazdasági környezet kiszámíthatósága a legfőbb kérdés. Sok ilyen céget személyesen is meglátogattam az elmúlt hetekben, és szinte mindenhol elmondták, a működésükhöz elengedhetetlen, hogy legyen gáz és olaj, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen beszerzési áron. Itt a munkahelyek megmaradása közvetlenül összefügg az energiabiztonsággal.
A másik nagy egységben, a Balaton térségénél a turizmus, a megfizethető lakhatás és az élhetőség a fókusz. Egy olyan stabil, egész éves turizmusra van szükség, ami fenntartható. Ehhez viszont térségi együttműködés kell, mert amíg van település, ami túlterhelt, addig a másik még szívesen fogadna vendégeket.
Hallani azért hangokat az elavult infrastruktúráról, a közművek túlterheltségéről is…
A probléma forrása, hogy az alapvető infrastruktúrákat, például a vízhálózatot az állandó lakosságszámra tervezték. Nyáron viszont ennek a többszörösét kell kibírnia a rendszernek a nyaralók miatt. Ezt egyszerűen nem bírja el a közműhálózat vagy az úthálózat. Ezért egyetértek Navracsics Tiborral abban, hogy a Balaton térségét, de legalábbis a Kelet-Balatont le kellene választani a többi régiótól, és egy speciális szabályozást, más mérőszámokat és finanszírozást kellene itt alkalmazni.
Emellett a fiatalok lakhatása is kulcskérdés. A megemelkedett ingatlanárak miatt a helyiek kiszorulnak. Már elindult egy támogatási program, ami kifejezetten a szolgálati lakások építését segíti az önkormányzatoknak, ezt mindenképpen folytatni kell. A települések kapjanak forrást arra, hogy fecskeházakat, szolgálati lakásokat építsenek, vagy kedvezményes telkeket biztosítsanak a helyi fiataloknak!
Milyen a térség demográfiai összetétele? Hallani elöregedő balatoni társadalomról, erős lokálpatriotizmusról és komoly társadalmi feszültségekről is.
Vannak társadalmi feszültségek kistelepülési szinten, ezt a polgármesterek is megerősítik. Néhány esetben, mintha kettészakadtak volna a falvak. Sok új lakó érkezett nagyvárosi attitűddel, ők nehezebben viselik a falusi élet velejáróit. Volt olyan polgármester, aki elmondta, hogy egy új lakó addig járt a plébános nyakára, hogy zavarja a harangozás, amíg a pap végső elkeseredésében beszüntette azt. Máshol a kakaskukorékolás vagy a mezőgazdasági gépek hangja okoz gondot.
Mennyiben más a 2026-os kampány, mint a korábbiak? Hiszen azt látjuk, hogy eszméletlen nagy a média zaj. Rengeteg álhír meg, még a helyi kampányba is sikerült Epstein nevét belekeverni.
Elképesztően nagy az „álhír-cunami”, amiben nagyon nehéz kiigazodni. Az utcán és a közösségi médiában is sokkal durvább a hangnem, mint eddig bármikor.
Ami a rágalmakat illeti, az elterelés nem a mi érdekünk. Az ilyen abszurd, személyeskedő álhírek, mint az Epstein-vonal behozása a helyi kampányba, kizárólag a másik oldal érdekeit szolgálják, mert elterelik a figyelmet arról, hogy valójában nincs érdemi mondanivalójuk. Mi arról akarunk beszélni, ami az emberek mindennapjait érinti.
Mi megkérdeztük a Tisza Pártot, mit gondolnak a háború és béke kérdéséről? Mit szólnak ahhoz, hogy Ukrajna a Barátság kőolajvezeték elzárásával zsarolja Magyarországot? Milyen terveik vannak az uniós csatlakozásuk kapcsán, hiszen az ellenfelem szervezője volt a Nemzet Hangja aláírásgyűjtésnek, és helyben kampányolt azon, amelynek eredményeképpen kiálltak Ukrajna EU-tagsága mellette. Mindezeknek a kérdéseknek olyan hatásuk van, amik a benzin árát, a rezsit, a mindennapi biztonságunkat befolyásolják. Nekünk az az érdekünk, hogy ezekről legyen szó.
Ezeket a kérdéseket feltette személyesen is Forsthoffer Ágnesnek? Valahol említette, hogy személyesen összefutottak és egy kisebb vita alakult ki önök között.
Véletlenül futottunk össze, amikor az ajánlóívek átvételére vártunk. Én egy normális, bemelegítő emberi beszélgetésre számítottam, de a második mondata az volt felém, hogy „ne hazudozzak”. Mondtam neki, hogy mi nem hazudozunk, amikor a Tisza kiszivárgott gazdasági programjáról beszélünk, mert az embereknek joguk van tudni, mire készülnek.
Később közzétettem egy videót, hogy üljünk le nyilvánosan vitázni érvekről, jövőképről. Nem válaszolt. Amikor a litéri polgármester meghívott minden jelöltet egy nyilvános bemutatkozó fórumra, én és a többi jelölt elmentünk, de a Tisza jelöltje nem. 2010 óta vagyok a közéletben, de ezt a fajta személyeskedést, és azt, hogy valaki kérni akarja a választók bizalmát, de közben nem hajlandó elmondani, mit képvisel, még nem tapasztaltam.
Arról is beszélt az egyik videójában, hogy két aktivistáját atrocitás érte a Tisza standjánál. A provokáció nem segít, hogy normális hangnem alakuljon ki!
Nem aktivistáim voltak, csak két szimpatizáns fiatal, akik odamentek, hogy kérdéseket tegyenek fel a Tisza párt alelnökének Ukrajnáról és a kőolajvezetékről. Amint rájöttek, hogy ők nem szimpatizánsok, hanem kritikus kérdéseket tesznek fel, elkezdték őket sértegetni, provokációnak nevezték az egészet. Végül kiütötték a lány kezéből a telefont, és a kutyájába is belerúgtak. Feljelentés is született az ügyben. De akkor miért mennek ki az utcára, ha csak azt bírják elviselni, aki egyetért velük? Mi a Telexet is beengedtük a fórumunkra, végigülték, kérdeztek, én válaszoltam, és meg is írták korrekten. Nálunk a demokratikus párbeszéd az alap.
Sokan „Fidesz-körzetnek” mondják az önét, de Orbán Viktor Füreden éppen a kényelem veszélyére hívta fel a figyelmet. Hogyan érzi az esélyeket? Mi döntheti el a választást?
Nem vitatjuk, hogy országosan szoros a verseny. De ez a térség alapvetően egy jobboldali, nemzeti hagyományokra épülő, a vidék erejét hangsúlyozó polgári közeg. Persze sosem indulhatunk ki a korábbi választási eredményekből. A választás napján mindenki egyenlő eséllyel indul, nulláról kezdünk. Nekünk az a feladatunk, hogy aki nemzeti érzelmű, aki hisz a családok támogatásában, a nemzeti önrendelkezésben és a békében, az érezze a választás tétjét, és menjen el szavazni. Ha az a 26 ezer ember, aki 2018-ban és 2022-ben elment és a mi jelöltünkre húzta be az ikszet, most is elmegy, akkor megnyerjük ezt a körzetet.
Se önnek, se a többi kihívónak nincsenek konkrét választókerületi referenciái, egyéni képviselői múltja, így viszont a kampányban nagyobb hangsúlyt kapnak az országos üzenetek. A Balaton környékén mennyire érzik a súlyát az emberek a „háború vagy béke” narratívának? Önnek még kedvezhet is ez a kampánytéma a biztonságpolitikai doktorijával.
A geopolitikai realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni sehol sem az országban. Egy tízmilliós ország vagyunk, nincsenek tengeri kikötőink, nincsenek olyan nyersanyagkészleteink, amivel a globális politikát irányíthatnánk. A mi nemzetstratégiai érdekünk a pragmatikus külpolitika. Tehát minden jelentős hatalommal, legyen az az USA, Kína, Oroszország, Törökország vagy Izrael, képesnek kell lennünk szót érteni. Orbán Viktor és Szijjártó Péter pontosan ezt az érdekérvényesítő képességet építette fel az elmúlt években. Ez létkérdés számunkra.
Amikor 2022-ben kirobbant az orosz-ukrán konfliktus, Orbán Viktor azonnal a béke mellett állt ki, mert tudta, hogy a háború elhúzódása energiaválságot és gazdasági visszaesést hoz Európára. Brüsszel viszont a háború finanszírozása felé mozdult el. Gondoljunk bele, az Európai Unió az elmúlt három évben több pénzt adott Ukrajnának, mint amennyit Magyarország kapott a 2004-es csatlakozása óta. És folyamatos a nyomás, hogy adjunk még pénzt, fegyvert, sőt már a katonák küldése is felmerült.
Ha már biztonságpolitika, a közelmúltban megjelentek a magyar külügyminiszternek a lehallgatott telefonbeszélgetései orosz kollégájával. Biztonságpolitikai szempontból hogyan értékeli ezeket a folyamatokat?
Teljesen logikus, hogy az ukrán vezetésnek az az érdeke, hogy Magyarországon egy olyan kormány kerüljön hatalomra, amelyik támogatja a háborút és fegyvereket szállít nekik. Ezt a célt szolgálja a folyamatos külföldi beavatkozás. Láttuk a Tisza applikáció körüli informatikai és adatvédelmi aggályokat, tudjuk, hogy ukrán kötődésű szakértők is felbukkantak a Tisza párt környékén, és ők szervezték Magyar Péter kijevi útját is.
Az pedig, hogy a magyar külügyminisztert lehallgatják, és ezt egy választási kampányban külföldi felületeken hozzák nyilvánosságra, egy rendkívül súlyos beavatkozás a magyar belpolitikába. Ez mind abba az irányba mutat, hogy el akarják távolítani a békepárti, nemzeti érdeket képviselő kormányt, és a helyébe egy olyat ültetni, ami belesimul abba a brüsszeli elvárásba, miszerint Ukrajnát a végsőkig háborúban kell tartani.
Sokan ijesztgetnek azzal, hogy az oroszok nem állnak meg a határnál. De Oroszország most még Ukrajnával küzd. Ha esélyük és szándékuk lett volna a NATO-t megtámadni, már megtették volna. Ezért kell kimaradnunk a háborúból, koncentrálni a saját védelmünkre, mint megbízható NATO-partner, és ezért nem támogathatjuk Ukrajna uniós tagságát sem, mert azzal egyszerűen behoznánk a háborút az Európai Unió területére.
Mire készül április 13-án, a választások másnapján?
Akármilyen durva is most a kampány, azt szem előtt kell tartani, hogy április 13-a után is együtt kell dolgoznunk. A nemzeti érdekekért, a településeinkért, a térségünkért. Az önkormányzati világban megtanultam, hogy a fejlesztéseket nem pártpolitikai alapon kell meghatározni. Én partnerséget ajánlok a polgármestereknek, a civil szervezeteknek és a helyi lakosoknak. Országgyűlési képviselőként az lesz a feladatom, hogy összekötő kapocs legyek a helyi közösségek és a kormány között, és segítsem megvalósítani azokat a célokat, amik a Veszprém megyei 2-es választókerületben élők érdekeit szolgálják.
