Egy nemzetközi kutatócsoport becslései szerint a világ lakosságának 80 százaléka - körülbelül ötmilliárd ember - olyan területen él, ahol nagy veszélyek fenyegetik a vízbiztonságot. Jelentős veszélynek van kitéve az Egyesült Államok jó része - többek között a Mississipi vízgyűjtő területe -, szinte egész Európa, India a Gangesz-medencével és Kelet-Kína a Jangcével.
A legkevésbé fenyegetett folyók Szibéria, Kanada és Alaszka egyes részein, az Amazonas vízgyűjtő területén és Észak-Ausztráliában találhatók. Az Amazonas, a Kongó és a Nílus egyes szakaszai kevésbé veszélyeztetettek.
A Nature tudományos lapban megjelent cikk szerint a gazdasági növekedés a világon sok helyen a vízbiztonság rovására ment, például rosszul elhelyezett gátak révén, vagy a műtrágya, a rovarirtó szerek és más vegyszerek okozta környezetszennyezés miatt; a jellemző forgatókönyv szerint a gazdag országok ezután költséges technológiákkal próbálják enyhíteni a problémát, az azt kiváltó folyamatokat azonban többnyire nem érintik.
A szerzők a folyók védelmének újragondolását sürgetik, különösen a még viszonylag kevéssé szennyezett fejlődő világbeli folyók esetében. Érvelésük szerint a veszélyek forrásánál kellene beavatkozni, ahelyett, hogy a tüneteket próbálják mérsékelni drága eszközökkel.
"Az emberi vízbiztonságot és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek általánosak" - hangsúlyozta Charles J. Vörösmarty, a New York-i Városi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője, akinek nincsenek illúziói a közeljövőt illetően: "Figyelembe véve azt a fokozódó irányzatot, amely a fajok kihalását, a népességnövekedést, a klímaváltozást, a vízhasználatot és a fejlesztési nyomást jellemzi, azt mondhatjuk, hogy az édesvízi rendszerek fenyegetettsége jócskán kinyúlik majd a jövőbe".
