A szakmai esemény célja az volt, hogy a hazai szakmai szervezetek közvetett támogatásával kézzelfogható iránymutatást adjon a vidéki vállalkozások fejlődéséhez, miközben teret biztosít a kormányzati, kamarai és önkormányzati szereplők közös gondolkodásának.
Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Porga Gyula polgármester és Imri-Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár
A szervezők hangsúlyozták: az alapítvány küldetése a tudásmegosztás és az ismeretterjesztés erősítése, olyan szakmai fórumok létrehozásával, amelyek formálják a vállalkozói szemléletet és hozzájárulnak a fiatal generáció vállalkozói attitűdjének megerősítéséhez. Meggyőződésük, hogy egy nyitottabb, együttműködésre épülő gazdasági közeg hosszú távon a térség társadalmi stabilitását is erősíti.
A rendezvényen köszönet illette az együttműködő partnereket: az Energiaügyi Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Pannon Egyetem támogatását.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében az együttműködés jelentőségét emelte ki:
Veszprém jövője azon múlik, hogy az önkormányzat, a vállalkozói szféra és a civil közösségek képesek-e harmonikus partnerségben gondolkodni.
A város élhetőségi stratégiája tudatosan épít a gazdaság teljesítményére: sikeres vállalkozások nélkül nincs stabil költségvetés, hosszú távú fejlesztési forrás és ambiciózus célkitűzés.
A polgármester szerint az élhetőség nem pusztán közterületek és szolgáltatások kérdése, hanem versenyképességi tényező is. Olyan környezet szükséges, ahol érdemes vállalkozást indítani, ahol rendelkezésre áll a megfelelően képzett munkaerő, és ahol a város teljesítménye európai összevetésben is értelmezhető.
Az energetikai blokkon belül az Imri-Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár adott átfogó képet az európai irányokról és a hazai programokról. Előadásában rávilágított: az uniós klímapolitika ma elsősorban kibocsátáscsökkentési logika mentén működik, miközben az ipari energiaárak és az adminisztratív terhek jelentős versenyhátrányt okoznak az európai vállalatoknak.
Magyarország 2030-ig vállalt céljai ambiciózusak: a megújuló energia részarányának növelése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése és az energiafelhasználás mérséklése egyaránt napirenden van.
Az elmúlt években végbement napelemes kapacitásbővülés ugyan látványos eredmény, ugyanakkor a hálózati stabilitás és az energiatárolás kérdése új fejlesztési irányokat nyitott.
A vállalkozások számára elérhető programok közül kiemelkedik a 30 százalékos energiamegtakarítást célzó, kamatmentes hitellel támogatott energiahatékonysági fejlesztési konstrukció, valamint az 50 milliárd forintos keretösszegű vállalati energiatárolási pályázat. Ezek a források egyszerre szolgálják a költségcsökkentést és a hosszú távú üzembiztonságot.
Az energiatárolás jelentősége Veszprémben már kézzelfoghatóvá vált: a városban elindult fejlesztéseknek köszönhetően a napközben megtermelt napenergia esti felhasználása is reális lehetőséggé válik, ami új dimenziót ad az önellátás és az energiafüggetlenség kérdésének.
A gazdasági áttekintést Dr. Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartotta meg, aki elemzését globális perspektívából indította. Az elmúlt másfél évtized válságai – a 2008-as pénzügyi krízis, a pandémia időszaka, majd a geopolitikai feszültségekkel és inflációval terhelt jelen – egyre gyorsuló ciklusokban teszik próbára a vállalkozások alkalmazkodóképességét.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a versenyképesség önmagában kevés, a valódi kérdés az ellenálló képesség. A 2008-as válság költségcsökkentéssel volt kezelhető, a pandémia idején a likviditási tartalékok piacra helyezése jelentett megoldást, a jelenlegi, összetett válsághelyzetben viszont árbevétel- és volumennövelés nélkül aligha maradhatnak stabilak a cégek.
A makrogazdasági környezet vegyes képet mutat. Az európai növekedési ütem elmarad az amerikai és a kínai dinamika mögött, miközben az infláció fokozatosan mérséklődik. Az árfolyammozgások komoly kihívást jelentenek az exportáló vállalkozások számára, különösen azoknak, amelyek importalapanyag-arányuk miatt érzékenyek a devizapiaci kilengésekre.
Veszprém vármegye teljesítménye az országos átlag közelében alakul, a vállalkozásszám stagnál, a beruházások enyhén csökkentek. Az ipari termelés visszaesése elsősorban a járműipari folyamatokkal magyarázható, miközben a feldolgozóipar egyes területein élénkülés tapasztalható. Az építőipar stabilitása és a turisztikai mutatók kedvező alakulása mérsékli a negatív hatásokat.
A kamarai elemzés kitért az infrastrukturális fejlesztések aránytalanságaira is, amelyek hosszú távon befolyásolják a régió versenyképességét. A közlekedési kapcsolatok minősége, a belső gazdasági tengelyek erősítése és a logisztikai elérhetőség mind olyan tényezők, amelyek közvetlenül hatnak a beruházási döntésekre.
A fórum üzenete egyértelmű: a vállalkozások előtt álló kihívások rendszerszintűek, ezért a válaszok is több szinten születnek meg.
Szükség van kiszámítható gazdaságpolitikára, hatékony pályázati rendszerekre, tudatos vállalatvezetői döntésekre és regionális együttműködésekre.
Veszprémben most adott a tér arra, hogy az energetikai átállás, a gazdasági alkalmazkodás és a helyi közösségi stratégia egymást erősítve formálja a jövőt. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb válságok, hanem az, hogy a térség vállalkozásai mennyire képesek tartalékot képezni, piacot bővíteni és szakmai párbeszédben gondolkodni. A Veszprémi Üzleti Fórum tanácskozása ennek a gondolkodásnak adott irányt és keretet.
