A CODE Digitális Élményközpontban megrendezett esemény a Veszprém-Balaton 2023 Zrt., a VisitBalaton365, a Balatoni Kör és a Pannon Egyetem összefogásában valósult meg, idén első alakommal, de hagyományteremtő céllal. A rendezvény nem titkolt célja volt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa év sikerére alapozva, már a 2026-os Sportrégió címre készülve hangolja össze a térség szereplőit.
A megjelenteket Ovádi Péter országgyűlési képviselő köszöntötte, aki kiemelte, Veszprém és térsége bebizonyította, hogy csapatban gondolkodva minden könnyebb. „Nem azt nézzük, mi választ el, hanem mi köt össze minket” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a turizmus sikere közös érdek, hiszen ahol jó élni, oda turistaként is jó érkezni.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában a Balaton térségének mélyreható szociológiai és gazdasági elemzését adta. A tárcavezető szerint túl kell lépni a „vagy otthon, vagy nyaraló” ellentétpáron és a régiónak egyszerre kell otthonnak és nyaralóhelynek lennie. Ez azonban komoly ökológiai és társadalmi kihívásokat rejt.
A miniszter rámutatott egy aggasztó tendenciára, miszerint a Balaton régiója gazdaságilag és demográfiailag kettészakadt. Míg a keleti medence (Veszprém, Füred, Almádi, Siófok térsége) az ország egyik legfejlettebb, gazdaságilag a fővárosi agglomerációval vetekedő régiója, addig a nyugati medence (Révfülöpön és Fonyódon túl) súlyos kihívásokkal küzd. Itt az elöregedés, a fiatalok elvándorlása és a minőségi, egész éves munkahelyek hiánya okoz gondot. „A Balaton nyugati medencéje tartós és többrétegű problémával küzd” – emelte ki Navracsics, hozzátéve, hogy a fiatalok sokszor azért hagyják el a térséget, mert a szezonális bérekből nem tudnak ingatlant vásárolni az idős, tehetős beköltözők által felvert piacon.
A megoldást a miniszter a közlekedésfejlesztésben és a célzott támogatásokban látja. Bejelentette, hogy a tervek szerint 2026-ban megindulhat a Balatoni Körvasút északi pályaszakaszának tervezése, amelynek kivitelezése 2030-ra várható. Ez Veszprémet, mint a régió gazdasági és oktatási központját kapcsolná be jobban a vérkeringésbe, segítve a nyugati medence felzárkózását is. Emellett elindult az „Élhető Balaton” program, amely a nádasok rehabilitációja mellett 5 milliárd forint keretösszegben szolgálati lakások kialakítását támogatja a közszolgálatban dolgozók számára, hogy a helyi munkaerőt a térségben tartsák.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, Egresitsné Firtl Katalin optimista számokkal érkezett. A 2025-ös év a magyar turizmus abszolút rekordját hozta: 20,6 millió vendég 48,9 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban, amivel 5 évvel korábban sikerült teljesíteni a 2030-ra kitűzött stratégiát.
„A mennyiségi turizmus célját elértük, a jövőben a minőségi turizmusra helyezzük a hangsúlyt” – jelentette ki a vezérigazgató. A Balaton a negatív sajtóhírek ellenére is jól teljesített, a térségbe 3,4 millió vendég érkezett, a vendégéjszakák száma pedig 9,6 millió volt, ami 2,1%-os növekedést jelent. Külön öröm, hogy a négyévszakos Balaton koncepciója működik, és a külföldi vendégek száma is jelentősen, közel 8%-kal nőtt a tónál.
A vezérigazgató gyakorlati segítséget is hozott a szakmának. Bemutatta a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpontot, amely dedikáltan a szektornak nyújt finanszírozást a piacon egyedülálló, fix 2,5%-os kamattal. A 2026-os évre vonatkozóan egy új, kisléptékű „2+1” konstrukciót is ismertetett, amivel a legkisebb szolgáltatók 2 millió forint hitel mellé 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek fejlesztésre, legyen szó akár egy kávéfőző beszerzéséről vagy festésről.
A kormányzat további adminisztrációs és adóügyi könnyítéseket is tervez. A cél a papírmentes vendéglátás elérése 2027-re, valamint a reprezentációs adó csökkentése és a felszolgálási díj szabályozásának átalakítása, amely több bevételt hagyhat a vállalkozásoknál a bérek fejlesztésére.
A rendezvényen rajtuk kívül további szakmai előadók is felszólaltak. Közülük Princzinger Péter, a VisitBalaton365 ügyvezetője a négy évszakos modell fontosságát emelte ki.
„A jó turizmus olyan, amelyben a helyiek és a vendégek is jól érzik magukat, ezért kulcsfontosságú, hogy a Balaton olyan négy évszakos hely legyen, ahol nemcsak pihenni, de élni és boldogulni is jó.”
A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója, Markovits Alíz az Európa Kulturális Fővárosa program hosszú távú hatásait méltatta, miszerint a régiós összefogás, mely mind az EKF programévet, mind a Sportrégiót jellemzi, nemzetközileg is kiemelkedőnek számít, mely bizonyítja, hogy Veszprém és a Bakony-Balaton régió képes arra, hogy egységként definiálja magát.
A szakmai párbeszédben Dr. Lőrincz Katalin (Pannon Egyetem) az oktatási missziót, Pach Gábor (Balatoni Kör) a közösségi összefogást, míg Pali Róbert (Balatoni Szövetség) a társadalmi felelősségvállalást és a környezetvédelmet hangsúlyozta. A rendezvényen a résztvevők a régió ízei mellett Dr. Michalkó Gábor és Dr. Sulyok Judit kutatókkal is elemezhették az aktuális trendeket.
A program során a vendégek közelebbről is megismerkedhettek az Európa Kulturális Fővárosa program digitális örökségeként létrejött és nemrégiben megújult HelloVEB élményplatformmal, és a rendezvény keretében debütáló Veszprém-Balaton Pass régiós kártyarendszer kínálta szolgáltatásokkal és csatlakozási lehetőségekkel is.
