A kutatás eredményeit az M1 aktuális csatorna szombati műsorában ismertették, különös tekintettel arra, hogy Európában egyre több országban már nem elméleti kérdésként merül fel a háborús felkészülés. A katonai kapacitások bővítésének egyik legmarkánsabb eszköze több tagállamban a sorkatonaság részleges vagy teljes visszaállítása: Lettország már 2023-ban döntött erről, Horvátország 2026 elején küldte ki az első behívókat, Németországban pedig úgynevezett „szükségalapú sorkatonaságot” vezettek be.
Nincs olyan társadalmi csoport, ahol többségi támogatása lenne
A Nézőpont Intézet elemzése szerint Magyarországon nincs olyan társadalmi réteg, ahol ne lenne legalább kétharmados a kötelező katonai szolgálat elutasítottsága. A bizonytalanok aránya elenyésző, mindössze két százalék, ami arra utal, hogy a kérdésben markáns és stabil társadalmi vélemény alakult ki.
Berzétei Ákos, az intézet elemzője szerint az elutasítás mögött részben elvi okok állnak, részben pedig generációs különbségek. A fiatalabb korosztályok már nem militáns szellemben nőttek fel, szemben azokkal, akik a szocializmus időszakában a hidegháborús fenyegetettség közegében éltek. Utóbbi generációknak közvetlen tapasztalataik vannak arról is, mit jelentett a sorkatonai szolgálat a gyakorlatban.
„A sorkatonaság finoman szólva sem a rózsás üdülőévekről szólt” – fogalmazott az elemző, utalva az idősebbek személyes élményeire.
Modern háborúk, kérdéses hatékonyság
Berzétei Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a modern hadviselés körülményei alapvetően megváltoztak. A korszerű haditechnika – a drónok, informatikai rendszerek, mesterséges intelligenciát alkalmazó felderítési eszközök – hosszú évek gyakorlását igényli. Szerinte erősen megkérdőjelezhető, hogy a sorkatonaság keretében, rövid idő alatt kiképzett állomány képes lenne ezeknek az eszközöknek a hatékony alkalmazására.
Az orosz–ukrán háború tapasztalatai is azt mutatják, hogy a néhány hetes felkészítéssel frontra küldött katonák várható élettartama rendkívül alacsony – tette hozzá.
Politikai törésvonalak itthon és Európában
A kutatás összegzése szerint Magyarországon a kormánypártok egyértelműen elutasítják a sorkatonaság visszaállítását, míg a Tisza Párt vezető politikusai az Európai Néppárt tagjaként olyan politikai közeghez tartoznak, amely támogatja az európai katonai felkészülés erősítését. A párt szakértője, Ruszin-Szendi Romulusz korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta: a sorkatonaság nem megszűnt, csupán felfüggesztett intézmény, amely válsághelyzetben gyorsan aktiválható.
Berzétei Ákos szerint ez az álláspont különösen a fiatal választók körében kelthet bizonytalanságot. Úgy fogalmazott: katonai szempontból a minél nagyobb bevethető létszám érthető cél, ugyanakkor egy demokratikus kormánynak a társadalmi igényeket és elvárásokat is mérlegelnie kell.
Önkéntesség igen, kényszer nem
Az elemző hangsúlyozta: a honvédség előtt jelenleg is nyitva áll az út mindazok számára, akik elhivatottságot éreznek a haza szolgálatára. Az önkéntes programok és a hivatásos állomány lehetőséget biztosítanak a részvételre, kényszer nélkül.
A Nézőpont Intézet kutatása január 26–27-én készült az MTVA-val együttműködésben, ezer fő telefonos megkérdezésével. Az eredmények alapján egyértelmű: a magyar társadalom jelenleg határozottan nemet mond a kötelező sorkatonaság visszaállítására.
