A Szent Család oltárképén Szent József a főszereplő, őt látjuk az előtérben, ölében a gyermek Jézussal, oldalán Szűz Máriával. Ám érdemes megfigyelni a hátteret is, ahol egy érdekes jelenetet fedezhetünk fel. Egy építkezést látunk, állnak a falak, elkészült a tetőszerkezet, sőt már megtartották a bokrétaünnepet is. Az azonban még érdekesebb, kik dolgoznak a ház előtt: Szent József és az ifjú Jézus együtt gyalulja a tető gerendáit, méghozzá két angyal segítségével.
A 18. századi, ismeretlen festő által készített oltárkép restaurálása nemrég fejeződött be. A megelőző kutatásokba, illetve a technikai vizsgálatok folyamatába korábban már bepillantást nyerhettek a látogatók a veszprémi várnegyed megújítását bemutató Work in Progress kiállításon, most azonban már a restaurált alkotást is megcsodálhatják az Érseki palota dísztermében. A különleges oltárkép a veszprémi várnegyed megújításának is emblematikus alkotásává vált, dr. Udvardy György érsek ugyanis Szent Józsefet, a munkások védőszentjét választotta a felújítási munkálatok oltalmazójául.
Fotó: Nagy Lajos
Sok meglepetést tartogatott a festmény a szakembereknek
„A Szent Család oltárkép jelentősen károsodott az elmúlt évszázadokban. A felületét korábbi, részben szakszerűtlen javítások és elsötétedett lakkréteg borította, sok helyen töredezett volt vagy éppen hiányzott a festékréteg. A festményről súrlófényes, infravörös és UV-lumineszcens felvételeket is készítettünk, ezek igazolták a későbbi átfestéseket és azt is, hogy az oltárkép felső része eredetileg íves-vállas formátumú volt, amelyet az 1960-as években alakítottak át négyzetesre” – mondja Erdős Alexandra vezető restaurátor.
A szakemberek a több mint 300 éves festményt aprólékos munkával tisztították meg, feltárták az elszíneződött lakkréteget és az átfestéseket, tömítették az alapozás és a festékréteg hiányait, eltávolították az 1960-as évekbeli kiegészítést, majd a festmény eredeti formájához illeszkedő, egyedileg készített vakkeretre feszítették fel a vásznat.
„Tiszteletben tartottuk az eredeti alkotói szándékot, ezért eltávolítottuk azokat a későbbi módosításokat, amelyek torzították a mű eredeti megjelenését. A festmény így visszanyerte eredeti, íves formátumát és harmonikus színképét” – mondja a vezető restaurátor.
Fotó: Nagy Lajos
Számos műalkotást restauráltak
Nem a Szent Család oltárkép a veszprémi várnegyed egyetlen alkotása, amelyet a Veszprémi Főegyházmegye beruházásának részeként restauráltak, a több évszázados múltra visszatekintő épületegyüttes ugyanis rengeteg értékes falképet, szobrot és gazdag enteriőrt rejt. Az elmúlt időszakban megújult többek között a Szentháromság-szoborcsoport, Padányi Biró Márton, a 18. század egyik legmeghatározóbb veszprémi püspökének barokk síremléke, a középkori Gizella-kápolna és a kanonoki házak falképei is.
Nemcsak az épületekben, hanem a restaurátorok műhelyében is zajlik a munka, többek között 11. századi kőfaragványok, középkori és barokk szobrok, táblaképek, bútorok, metszetek, olajfestmények, órák, liturgikus eszközök, hímzett miseruhák, ötvösremekek tisztítását, konzerválását, restaurálását végzik a szakemberek. Ezek a műtárgyak részben az Érseki palota történeti enteriőrjének gondosan megőrzött emlékei, amelyeket a hétvégenként induló palotasétákon már a látogatók is megcsodálhatnak.
A műalkotások egy másik része az érsekség múzeumának kiállításain a Biró-Giczey Házban látható. Így például az Év kiállítása díjas „Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai” című tárlaton, amelyen bűnbánó Mária Magdolna történetét ismerhetik meg az érdeklődők. Ugyanitt egyedülálló emlékeket is felfedezhetnek, például egy különleges ereklyét, Krisztus töviskoronájának egy tövisét, vagy a világ egyik első bestsellerének kalózkiadásából származó 15. századi fametszetet.
