Ha valaki most tervez beruházni egy napelemes rendszerbe, vagy már rendelkezik eggyel, akkor muszáj tisztában lennie a „csatlakozási stop” működésével. Sajnos még mindig sokan nem tudják, hogy mikor és kire érvényes, és, hogy milyen következményekkel jár. Ezeket azonban ismerni kell a tudatosabb a napelemes stratégia megtervezéséhez. Az alábbiakban három olyan tényt mutatunk be, amely sokakat talán még most is meglep. Továbbá kitérünk arra is, hogy hogyan kapcsolódik mindehhez a korszerű rendszertervezés.
1. Mi is valójában a csatlakozási stop, és miért alakult ki?
A „csatlakozási stop”, pontosabban: a hálózatra való új csatlakozások átmeneti korlátozása, nem azt jelenti, hogy tilos napelemet telepíteni, hanem hogy bizonyos körzetekben nem lehetséges a hálózatra történő betáplálás.
Ennek legfőbb oka a villamosenergia-hálózat stabilitásának biztosítása. Amikor ugyanis nagyon sok, önállóan működő háztartási méretű kiserőmű (HMKE) települ egyszerre, és mind betáplálnak a hálózatba, a kisfeszültségű hálózat egyes szakaszai műszaki értelemben instabillá válhatnak. Ezért az engedélyező szervek olyan döntést hoztak, hogy egy ideig nem fogadnak be új csatlakozási igényeket, vagy csak nagyon szigorú feltételekkel teszik meg.
Miért fontos ez annak, aki napelemes rendszerre szeretne beruházni?
Ha valaki most tervez napelemes rendszert vásárolni, akkor első lépésként érdemes ellenőrizni, hogy az adott körzetben van-e még szabad csatlakozási kapacitás. Akik már rendelkeznek napelemes rendszerrel, azoknak sem árt tudakozódni. A korlátozás ugyanis elsősorban az új betáplálásra vonatkozik, és nem feltétlenül a meglévő rendszerekre. A stop azonban hatással lehet például bővítésre vagy eladásra is.
2. A stop részlegesen feloldódott: nem minden körzetre vonatkozik egyformán
Sokan azt hiszik, hogy a csatlakozási stop országos és minden területre egyformán érvényes. Ez azonban nem így van. A korlátozás bizonyos áramkörökre, régiókra, vagy adott elosztó hálózati szakaszokra vonatkozik, ahol a műszaki kapacitás kifogásolható. Az adatok szerint Magyarországon például az áramkörök kb. 7%-án (kb. 11 162 áramkör) volt indokolt fenntartani a korlátozást 2024 január 1-je után is.
Ennek fényében még az új rendszer tervezése megkezdése előtt javasolt lekérni az adott mérési pont (POD‐azonosító) alapján, hogy az elosztó hálózatban van-e még szabad csatlakozási kapacitás. Mindazonáltal érdemes eleve olyan rendszert tervezni, amely később igazítható lesz a várható feloldáshoz vagy a módosuló szabályozáshoz (pl. önfogyasztásra).
3. A stop nem zárja ki a telepítést
Talán meglepő lehet, de a korlátozás nem jelenti azt, hogy tilos a napelemes rendszer telepítése. Mindössze annyit jelent, hogy az új rendszer nem feltétlenül tud betáplálni a hálózatba. A legtöbb helyen úgy határozták meg a betáplálási korlátozást, hogy akkumulátoros rendszerrel vagy kizárólag önfogyasztásra tervezett rendszerrel még lehetőség van csatlakozni, mert ezek nem terhelik a betáplálás szempontjából a hálózatot.
Ez azt jelenti, hogy ha olyan rendszerben gondolkodunk, ahol nem alapvető cél a visszatáplálás, akkor nem érdemes halogatni a beruházást. Sőt, valójában ma már egyre inkább a hibrid rendszereket javasolják a napelemes cégek is. A hibrid rendszer ugyan csatlakozik a hálózathoz, de rendelkezik saját energiatárolóval is. Így a felesleges energiát kényelmesen elraktározza magának, míg a hálózatról további energiát vételezhet végszükség idején.
Mire érdemes figyelni a rendszertervezésnél?
Az első napelemes rendszer telepítése előtt, vagy egy már meglévő rendszer bővítése során különösen fontos a műszaki tervezés. A tervezés során határozható meg, hogy mekkora teljesítményre és mennyi energiára van szükség, illetve, hogy ezt teljesen függetlenül, vagy hálózati segítséggel szeretnénk-e megoldani.
Ha úgy döntünk, hogy csatlakozni szeretnénk a hálózatra, akkor elkerülhetetlen a visszwatt védelem kérdése. De mi is az pontosan? A visszwatt védelem röviden egy olyan rendszeroldali megoldás, amely biztosítja, hogy a napelemes rendszer ne, vagy csak korlátozott módon tápláljon vissza a hálózatba felesleges energia termelés esetén. Ez a technológia kifejezetten ajánlott olyan hibrid rendszereknél, ahol a visszatáplálás nem megengedett. A visszwatt védelem működéséről, előnyeiről és költségeiről bővebben is olvashatunk az EnergOptimo Kft. oldalán, ahol az információ mellett szakértői tanácsokat is kaphatunk.
Persze úgy is dönthetünk, hogy vállaljuk a teljes függetlenséget, és szigetüzemű rendszert telepítünk. A szigetüzemű napelemes rendszerek saját energiatárolóval rendelkeznek, és egyáltalán nem kapcsolódnak a központi hálózatra. Vagyis nem kell foglalkozni a visszatáplálási tilalommal. Ugyanakkor arra sincs lehetőség, hogy extra áramot vételezzünk onnan. Ezért, ha ilyen típusú rendszert választunk, feltétlenül úgy kell méretezni, hogy képes legyen önállóan is megtermelni a szükséges energiamennyiséget.
A napelemes rendszerek tehát továbbra is megtérülő beruházást jelentenek, de nem árt tudatosan odafigyelni a jogi és műszaki keretekre. A csatlakozási stop nem akadálya a telepítésnek, viszont tudatos tervezést követel meg. Ha figyelembe vesszük a fenti tényeket, akkor sokkal stabilabban és kiszámíthatóbban használhatjuk a zöldenergiát.
