1956-ban határozta el a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF), hogy férficsapatok részére életre keltik a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Azért az IHF, mert az európai szövetség (EHF) akkor még nem is létezett, csak 1991 őszén hozták létre. Az elnevezés ellenére kezdetben nem is a nemzeti bajnokok, hanem városok válogatott együttesei vetélkedtek, csak 1959-től rendezik klubcsapatoknak.
Az első, 1956-1957. évi kiírásban mindössze 12 város nevezte csapatát. A kieséses rendszerben lebonyolított első tornát Prága válogatottja nyerte, miután a döntőben 19-14-re legyőzte a svéd Örebrót. Nem minden esztendőben rendezték meg a BEK-et, kezdetben a nyári olimpiai játékok éveiben kimaradoztak idények, de a lebonyolítási rendszer nem változott: az ekkor még egy mérkőzésen eldőlő párharc győztese továbbjutott, a vesztes búcsúzott – csak döntetlen esetén rendeztek visszavágót.
Először az 1961-1962. évi küzdelmekre nevezett magyar csapat, a Budapesti Spartacus, de később visszalépett, és nem állt ki a lengyel Slask Wroclaw ellen. Ettől az idénytől döntetlen esetén nem új meccs, hanem hosszabbítás következett. Második nekifutásra a Spartacus osztrák ellenfelét legyőzve bejutott a legjobb 16 közé, de ott sima vereséget szenvedett a később döntőig menetelő román Dinamo Bukarest ellen.
A Veszprém legutóbb 2019-ban játszott BL-döntőt, s szerzett ezüstérmet a Vardar Szkopjéval szemben Kölnben
Az első komoly magyar siker az 1965-1966-os idényben született, amikor a Budapesti Honvéd bolgár, spanyol, svájci és dán ellenfelét legyőzve bejutott a döntőbe, ahol szoros csatában 16-14-re kikapott az NDK-beli SC DHfK Leipzig ellen. Ekkor már a döntő kivételével oda-visszavágós rendszerben dőltek el a párharcok. Érdekesség, hogy a Honvéd beállója az a világválogatott Kovács László volt, aki az 1999-2000. évi szezonban a Fotex KC Veszprém vezetőedzőjeként nyert Magyar Kupát csapatával.
Az 1980-1981-es idénytől már a BEK-döntőt is oda-visszavágós alapon bonyolították. A következő szezon hozta a mindeddig egyetlen magyar kupagyőzelmet. A Bp. Honvéd – immár Kovács László szakmai irányításával – görög, francia, svéd és dán csapatok kiverése után a döntőben kettős győzelemmel (25-16, 24-18) diadalmaskodott a svájci St. Otmar St. Gallen ellen. Így az ezt követő 1982-1983-as kiírásban két magyar csapat indulhatott a BEK-ben: a Honvéd címvédőként, az NB I-es újonc Veszprémi Építők SK bajnoki ezüstérmesként. A bakonyiak az első fordulóban kettős győzelemmel búcsúztatták török ellenfelüket, a másodikban viszont kettős vereséggel estek ki a szovjet CSZKA Moszkva ellenében. A Honvéd is csak egy fordulóval jutott tovább.
A kelet-európai rendszerváltásnak köszönhetően az 1990-es évek elején szétesett a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia, így jelentősen megnőtt a résztvevő csapatok száma. Ennek is köszönhetően az 1993-1994. évi idénytől a kieséses rendszerű előcsatározások után állva maradt nyolc együttesnek bevezették a csoportküzdelmeket, melynek során körmérkőzéses rendszerben alakult ki a végeredmény, és a csoportgyőztesek játszhatták az oda-visszavágós döntőt. Ez volt az első Bajnokok Ligája, melyet a spanyol Teka Santander nyert meg. A következő változás 1996-tól következett be, amikor előbb négy darab négycsapatos csoportban küzdöttek a résztvevő klubok, melyek közül az 1-2. helyezettek jutottak a legjobb nyolc közé, ahonnan kieséses rendszerben folytatódott a BL. 2000-től két kieséses selejtező kört rendeztek a csoportküzdelmek előtt. 2003-tól nyolc négycsapatos csoportban folytak a küzdelmek, ahonnan az 1-2. helyezettek jutottak a legjobb 16 közé, és következtek a kieséses körök egészen a döntőig. 2007-ben újabb jelentős változás következett: nyolc négyes csoportból négy négyesbe jutottak tovább az 1-2. helyezettek, ám innen már csak a csoportgyőztesek juthattak tovább az elődöntőbe.
2008-ban radikális változást jelentett, hogy az eredményesebb országok több csapatot nevezhettek: a spanyolok négyet, a németek hármat, Franciaország, Dánia, Szlovénia és Magyarország kettőt – Veszprémet és Szegedet. Egy évvel később az EHF ismét belenyúlt a rendszerbe. A selejtezők után négy hatcsapatos csoportban folyt a küzdelem, ahonnan négy jutott a nyolcaddöntőbe. Innen ki-ki párharcok következtek az elődöntőig, de a végjátékban legjobb négy gárda a németországi Kölnben megrendezett Final4-ban csapott össze a BL-győzelemért.
A szervezők folyamatosan igyekeztek tökéletesíteni a lebonyolítási rendszert, ami egyre bonyolódott. 2015-től az erőviszonyok alapján két nyolcas és két hatos csoportban mérkőztek a csapatok, majd a legjobb 16-tól következtek a kieséses fordulók és a kölni Final4. 2020-tól csak két nyolcas csoportban versenyeztek a résztvevők a kieséses körök előtt, melynek során a csoportok 1-2. helyezettjei erőnyerők lettek a negyeddöntő előtt. És jövőre újra változik a rendszer...
A veszprémiek összesen hétszer jutottak be a kölni Final4-ba, és négyszer voltak BL-döntősök – először még 2002-ben, majd 2015-ben, 2016-ban és 2019-ben.
