A nagykövet már a beszéde felvezetésében is kiemelte, hogy Franciaországban ez a fajta jelenség egyáltalán nem újszerű, mondhatni „szokásos francia üzemmód”. Fontos kiemelni, hogy Magyarországgal ellentétben a franciáknál a döntő szó a köztársaság elnökéé, ő az, aki nemzetközi téren képviseli az országot, ő irányítja a hadsereget, nem mellesleg Európa legnagyobb nukleáris készletével együtt, és természetesen ő dönt az ország ügyeinek legfontosabb kérdéseiben.
A legtöbb szó a legutóbb megbukott miniszterelnökről, François Bayrou-ról esett, aki egyébként azért emelkedett ki a többi volt kollégája közül, mivel ő volt az első, aki saját maga ellen kérte a bizalmatlansági szavazást, ami a lemondását eredményezte. Bayrou 7 hónapig volt hivatalban és bukását az adóemelési tervei okozták. A volt nagykövet külön kiemelte, hogy a francia egy olyan társadalom, aki igazán érzékeny és bizalmatlan tud lenni, amikor a kormánya az adókezelésbe nyúl bele, erre tökéletes példa a szintén franciák körében népszerű szakszervezeti sztrájkok.
A francia alsóháznak, azaz a Nemzetgyűlésnek amúgy sincsen könnyű dolga, mivel a tavalyi választások óta a két nagy párt, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a szélsőbaloldali Nemzeti Front egymást szavazzák le, így az érdemi döntések meghozatala nagyon nehézkes. Macron valószínűleg abban reménykedett, hogy a Nemzeti Tömörülés többséget szerezhet a parlamentben, így muszáj lett volna arra koncentrálniuk, amivel a 2027-es elnökválasztásra „elfáradhattak” volna és egy számára kedvező jelölt könnyen nyerhetett volna, viszont ez nem így alakult.
Az előadáson a lehetséges jövőbeli kimentekről is szó esett, elhangzott, hogy várhatóan a napokban megalakulhat az új kormány, Sébastien Lecornu vezetésével, aki egy újabb Macronista jelölt, instabil támogatottsággal, mivel mind a két nagy párt új választásokat követel. A mai napra ki is derült, hogy kormányzási esélyei teljesen megbuktak, így október hatodikán be is nyújtotta lemondását, amit a francia elnök már el is fogadott. A 2027-es elnökválasztás is téma volt, amiben a nagykövet elmondta, hogy nem valószínű Macron önszántú lemondása, csak azért, mert a parlamentben a kormányai sorra megbuknak. Másrészt viszont fontos kiemelni, hogy a következő választásokon a jelenlegi elnök már nem indulhat, így új kihívók fognak megmérkőzni. A legesélyesebb párt jelenleg a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) volt vezetője Marine Le Pen, aki mire nagy nehezen épp elkezdte apja szélsőséges politikáját levetkőznie, addigra a francia bíróság éppen idén márciusban bűnösnek találta sikkasztásos ügyében, így eltiltották a választásoktól. A párt jelenlegi elnöke Jordan Bardella lehet így az egyik fő kihívó, míg a Macronista oldalon Édouard Philippe indulhat nagy esélyekkel 2 év múlva.
Mindenestre az biztosra vált mindenki számára, hogy a francia belpolitikában alapfeszültség áll fenn, ami jelenleg nem nehezíti meg komolyabban a valódi döntéshozatalt, viszont a választásokhoz közeledve ezek a kiéleződések és a szoros verseny komoly meglepetéseket okozhatnak még a francia állampolgárok és döntéshozók számára.
