Szerdán kezdődött és péntek estig tart az 1000 év öröksége – A veszprémi várnegyed megújítása I. címet viselő konferencia, ami nem kisebb célt tűzött ki, mint, hogy 2025 októberében egy olyan pillanatképet készítsen az elmúlt öt év eredményeiről, ami egyszerre mutatja meg esszenciájában a grandiózus beruházás hitéleti, turisztikai, városképi és legfőképpen építészeti jelentőségét.
A szerdán kezdődött és pénteken záruló konferencián közel negyven előadással készültek, amelyek három blokkra – építészeti, művészettörténészeti és restaurátori, valamint egyházi, tárgyművészeti – tagolódtak.
Sőt, az esti programokat régi zenei koncert, valamint mindhárom napon exkluzív várséták is színesítették. (Utóbbiak egyikén mi is részt vettünk, amelyen olyan épületekbe és termekbe is eljutottunk, amelyek egyelőre még nem nyitottak a közönség számára, fotógalériánkban viszont megmutatjuk ezeket olvasóinknak.)
A szerdai megnyitón elsőként Udvardy György, veszprémi érsek köszöntötte a megjelenteket, akik között számos építészmérnök, illetve építőipari vállalat képviselője is jelen volt.
Az érsek beszédében kiemelte, ritka alkalom, amikor egy egyházi beruházás egyben egy egész városrész megújulását is jelenti. Egyszerre várrekonstrukciós, városszerkezeti, turisztikai, munkahelyteremtési, pasztorális és régészeti beruházás, ami a várban zajlik, mondta, hozzátéve, hogy tizenkét épületben már befejeződött a munka, ezek átadása már megtörtént, vagy folyamatban van, de a többi tízben is ütemterv szerint haladnak a munkákkal.
A konferencia időzítése egyébként nem véletlen, hiszen október 5-én tartják a Szent Mihály-székesegyház újraszentelési ünnepségét, a főegyházmegye és az itteni hívők szempontjából az egyik legfontosabb ünnepet. Ennek kvázi világi felvezetőjeként is lehet értelmezni a mostani konferenciát.
Udvardy György kitért arra is, 2020-ban, a beruházás megkezdésekor Szent József védelmét kérték a munkára. Öt évvel és több mint 1700 várban megfordult építő szakember után pedig elmondható, jelentősebb baleset nem történt ez idáig.
A konferencia nyitóelőadását Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő projektért felelős igazgatóhelyettese projektmenedzsmenti szempontból beszélt az összesen 22 épületet és azok környezetét érintő gigaberuházásról.
Ahogy ő fogalmazott, a mérnökök sokszor csak az épületet látják, mint célt, viszont ebben az esetben viszont ugyanilyen fontos az egyház apostoli küldetése és az ősök örökségének megőrzése.
Szerinte tökéletes terv nem létezik, ahogy ennél a szerteágazó beruházásnál is érték őket váratlan helyzetek, legfőképpen a régészeti feltárások alkalmával, viszont ezek mindig lehetőséget teremtettek az újragondolásra, a terv tökéletesítésére.
A várnegyed megújításának kezdetekor 18 épület volt érintett, mostanra viszont már 22-re bővült ez a sor, legutóbb a várlifttel kiegészülve.
Második előadóként Vörös Tamás DLA, a főegyházmegye főépítésze tartott előadást, amelyben kitért a veszprémi vár meghatározó korszakaira – a barokk átépítésre, ami a mostanit megelőzően a legnagyobb beruházás volt és szinte teljes egészében átalakította a középkori várat, a klasszicista építkezésekre, valamint a jelenlegi, már a modern szemléletet is magán hordozó fejlesztésekre.
Ahogy fogalmazott, sok városra, de az országra is igaz, hogy
a nagy korszakok mindig a székesegyházak felújításával kezdődtek, ahogyan jelenleg is zajlik Veszprémben.


