Augusztus elején érkezett a hír a Fehér Házból, hogy az amerikai elnök elrendelte két nukleáris tengeralattjáró elindulását az orosz partok irányába. Az amúgy is parázsló nemzetközi politikai térben egy ilyen döntés mögött számos okot és lehetséges következményt fel lehet sorakoztatni, a média pedig fel is sorakoztat, a legtöbbször pedig ismét a harmadik világháború disztópikus képe jelenik meg.
Holott a katonai mozgolódás ebben az esetben nem más, mint jól koreografált kommunikációs elrettentés. Az amerikai lépés Dmitrij Medvegyev több héten át tartó nyilatkozataira volt egy kézzel fogható, de még nem az atomháború előszelével felérő válasz, miután a volt orosz elnök – most a biztonsági tanács egyik vezetője – többször szóba hozta az orosz nukleáris arzenált és a „Halott kéz” nevű automatikus rendszerüket.
A „Halott kéz” az orosz hadsereg titkos, hidegháborús eredetű automatikus nukleáris válaszrendszere. Feladata, hogy garantálja az orosz válaszcsapást akkor is, ha a vezetés megsemmisülne egy ellenséges atomtámadásban. A rendszer érzékelői figyelik a szeizmikus aktivitást, sugárzást és kommunikációs csöndet, és ha szükséges, önállóan elindítja a megtorló rakétákat, fenntartva a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elvét.
Tarjányi Péter és Nógrádi György, két biztonságpolitikai szakértő, akik dedikáltan a hazai politikai térfél két ellenkező oldalán foglalnak helyet több nyilatkozatban, egymástól függetlenül is egyetértettek abban, hogy mindez bármennyire is vészjósló következményeket fest le, a diplomáciai színtéren még mindig csak kommunikációs háborúról beszélhetünk.
"Mindkét fél mutatja az izmait, nem azért, mert azonnal ütni akar, hanem mert azt üzeni a másik félnek: ne próbálkozz"
– írta Tajányi.
Tehát Trump lépése tulajdonképpen válasz volt Medvegyev legutóbbi nyilatkozataira. Az egykori orosz elnök az elmúlt hetekben nyíltan kilátásba helyezett egy nukleáris választ, és utalt a Halott kéz rendszer aktiválhatóságára is. Ezzel nemcsak Oroszország katonai erejét kívánta demonstrálni, hanem erőteljes pszichológiai nyomást is próbált gyakorolni, főként az Egyesült Államokra. Trump válasza pedig nem szóban, hanem látványos katonai jelzéssel érkezett. A tengeralattjárók mozgása világos üzenetet közvetít: az USA-t nem lehet következmények nélkül megfenyegetni. Ez nem hadüzenet, és nem is diplomácia, ez a nyers erő egyértelmű, vizuális nyelve.
„A világ ismét olyan korszakban van, ahol a vezetők nemcsak a szándékaikat, hanem az elszántságukat is demonstrálni akarják. A baj az, ha valaki félreért egy üzenetet. Mert az atomfegyverek világában a tévedés már nem „hiba”, hanem visszavonhatatlan következmény. Ezért kell most figyelnünk, de nem félni. Ez nem a vég. De tanulni kell belőle: a világ újra többpólusú és a játszma már zajlik” – jegyzi Tarjányi Péter.
