„Az Éles Kézisuli megalapításával egy olyan álmom valósult meg, melynek célja, hogy az utánpótlás-nevelésben kamatoztathassam a kézilabda sportágban szerzett tapasztalataimat” – fogalmaz a honlapon található beköszöntőben a kétszeres világválogatott, KEK-győztes, tízszeres magyar bajnok Éles József. A nulláról indult klub repülőrajtot vett. A kiváló képzésnek köszönhetően hamar jöttek is az eredmények, a fiatalok egyre gyakrabban eresztették ki oroszlánkörmeiket. Emlékezetemben egy rangos prágai tornán elért kiváló eredmény hagyott nyomot, azt ugyanis már a kétkedők sem nevezhették véletlennek.
Mi lesz veled, Éles-Veszprém? (archív fotó)
Folyamatosan épülve és fejlődve a klub nagy munkával eljutott az NB I kapujába, és a küszöböt átlépve tovább szárnyalt. Első élvonalbeli évében egy pont híján ötvenszázalékos teljesítménnyel a hetedik helyen végzett a csapat, a következő idényben pedig döntőt játszott a Magyar Kupában, ami megnyitotta a nemzetközi szereplés lehetőségét. A francia Chambéry kiütésével a gárda bejutott az Európa Liga csoportkörébe. Ám a szakmai szintlépést nem követte a pénzügyi szintlépés, ezért a klub nem tudta megtartani a legnagyobb értékeit, és a távozók pótlására sem volt elég pénz. Törvényszerű volt a visszaesés, és negyedik NB I-es évében az együttesnek esélye sem volt az élvonalbeli tagság megőrzésére. Ám elmaradt a megjósolt összeomlás – a csapat negyedik lett az NB I/B-ben.
Nevének menet közbeni változása mutatta, hogy honnan kapott segítséget a működéséhez a VKKFT: előbb a keleti szomszédos vármegyéből (Fejér-B.Á.L.), majd az északiból (Széchenyi Egyetem). Most azonban újabb megmentőre lenne szükség. Egy újabb újratervezésre. Éles József huszonöt évvel ezelőtt a kórházi ágyán játékos-pályafutása újratervezésén törte a fejét a 2000. július elsején elszenvedett – kis híján végzetes – autóbalesete miatt. Játékosként, aztán edzőként, majd sportvezetőként saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent újra elindulni a nulláról. Meggyőződésem, hogy most sem adja fel, de mindenkinél van egy pont, amikor felteszi magának a kérdést, hogy: „Kell ez nekem?”
Amikor egy a sportban valaki támogatást kér, legtöbbször azt mondják, előbb bizonyítson, tegyen valamit az asztalra. Nos, Éles József többször is bizonyított. Előbb játékosként jutott el a csúcsra. A súlyos sérüléséből felépülve még Bajnokok Ligája-döntőt játszott. Klubvezetőként pedig a semmiből jutott el nemzetközi porondig, közben kinevelte a magyar kézilabda egyik gyöngyszemét, Fazekas Gergőt, aki sajnos már évek óta nem a veszprémi, hanem a lengyel Wisla Plock szurkolóink szerez örömöt góljaival. Éles József klubja sok Fazekas Gergőt nevelhetne még a magyar kézilabdának, de ehhez kellene az a pénzügyi stabilitás, amit nem kap meg, pedig az eddigi teljesítménye alapján megérdemelné.
