Navracsics Tibor - aki korábban az Európai Bizottság tagjaként a kultúráért is felelt, és ezért kapott felkérést a keszthelyi központú intézménytől, hogy beszéljen az európai kultúráról - kifejtette: az európai integrációért a második világháború után elindult mozgalmak alapító atyái abban hittek, hogy Európa egy kulturális kategória, egy kulturális térség, amelyet alapvetően a kereszténység határoz meg.
Az már csak "finomra hangolás" , illetve a napi politika kérdése, hogy a nyugati kereszténység területére szűkítjük le Európa fogalmát, vagy belevesszük a keleti, bizánci kereszténységet is - tette hozzá.
Rámutatott arra, Robert Schuman francia politikus az 1950-es években már látta, hogy az európai integráció, az európai együttműködés csak akkor lehet teljes és jó, ha az a nemzetek kölcsönös megismerkedésével kezdődik. Ez azt jelenti, hogy mielőtt Európa gazdasági vagy katonai értélemben egységessé válna, a szó szoros értelmében véve kulturális közösséggé kell válnia - idézte a miniszter a francia politikus ma is érvényes gondolatait.
"Határozottan állítom, hogy van európai kultúra, de ez nem a nemzetek fölötti vagy azoktól független, hanem olyan - ha lehet ilyen profán hasonlattal élni - mint a Bajnokok Ligája a nemzeti futball ligák mellett" - fogalmazott Navracsics Tibor.
Tehát az európai kultúrába mindenki hozza magával a nemzeti kultúráját, így az európai kultúra megalkotójává is válik - összegezte.
Kiemelte, óriási jelentősége van a nyelvnek is. Hátrányokkal jár ránk nézve, hogy a magyar kultúrának csak a töredékét tudtuk lefordítani és bemutatni az európai közvélemény számára, és mind a mai napig elmeséletlenek Európában a történelmi traumáink - mutatott rá.
Navracsics Tibor azt mondta: amíg nem tudjuk elmondani, megértetni Európa más nemzeteivel a mi 20. századi történeteinket, addig sorozatosan kerülünk olyan politikai konfliktusokba, meg nem értettségbe, amilyeneknek napjainkban is tanúi vagyunk.
Paradoxonnak nevezte, hogy a magyar nyelv, amely kultúránk és nemzeti identitásunk alapját jelenti, egyben be is zár minket Európában, hacsak nem nyitunk jobban az idegen nyelvek felé. Kitért arra is, a nem nyelvhez kötött művészeti ágakban már be tudtuk bizonyítani, hogy a magyarok a világ és Európa művészetét meghatározó módon tudnak a kultúra részévé válni.
A miniszter hangsúlyozta, a magyar nemzet jövője nem kis mértékben függ attól, mennyire tudjuk megértetni Európa más nemzeteivel a kultúránkat, hagyományainkat, problémáinkat. Európa sorsa is végső soron azon múlik, létre tud-e jönni olyan európai kulturális közösség, amelyben megértik egymást, ahol odafigyelnek egymásra - tette hozzá. Ennek egyik gátja szerinte a Nyugat és a Kelet "kettéhasadása".
"A megoldása nem rajtunk áll" - mondta Navracsics Tibor, rámutatva arra, hogy a magyar és általában a közép-európai oktatási rendszerekben megtanítják a nyugat-európai nemzetek irodalmát, kultúráját, történelmét, míg a nyugati oktatásban nem szerepel a közép-európai nemzeteké. Ebből fakadóan nem értik meg azokat a problémákat, amelyekkel ezek a nemzetek küzdenek, és nem tudják teljes egészében megérteni azt a művészetet sem, amelyek ezekre reflektálnak.
Az európai és a magyar kormányzati politikában is a kultúrpolitikának kell a legfontosabbnak lennie - hangsúlyozta.
"A kultúra számomra a kölcsönös megértés parancsa, szükségessége. A 21. században is annak kell lennie, ha a magyar nemzetet és Európát is meg akarjuk őrizni a jövőnek" - zárta beszédét a miniszter.
