A városi közszolgáltató a Facebook-on reagált a temetőgondnoksághoz eljuttatott lakossági bejelentésekre, amik ijesztő darazsakról szóltak a dózsavárosi temetőben. Ahogy ők is írják, tőrösdarazsak jelentek meg a területen, amely rovar nőstényei akár 45 milliméteres nagyságot is elérhetik (a hímek kisebbek, 30 milliméterre nőnek meg), ugyanakkor fajtársaikkal ellentétben nem agresszívek, fullánkját csak a legvégső esetben használja. Félénk állat, érintésre, hessegetésre inkább odébbáll,de legtöbbször inkább kikerüli az embert repülés közben. Ugyanakkor gyakran összekeverik a lódarázzsal, amely az óriás-tőrösdarázzsal ellenben agresszív faj, mérgező csípése erős allergiás reakciót válthat ki.
Az emberre tehát nem veszélyes ez a rovar, nem úgy, mint az orrszarvúbogárra, akinek a lárváját használja utódai táplálására. A nőstény törősdarázs felkutatja a korhadó faanyagban élő orrszarvúbogár-lárvákat, leássa magát utánuk a törmelékbe, szúrásával megbénítja azokat, és egy-egy petét ragaszt az oldalukra. A kikelő darázslárvák kezdetben az orrszarvúbogár-lárvák testnedveiből táplálkoznak, később befúrják magukat a bőrük alá, és az egész lárvát elfogyasztják. Gubót készítenek, amelyben bebábozódnak, és a következő tavasszal már kikelnek mint kifejlett darazsak.
A törősdarázs kertekben, mezőkön való felbukkanása általában jó jel: azt mutatja, hogy az ökoszisztéma működik. Fontosak a biológiai védekezésben, mivel segítenek visszaszorítani a mezőgazdasági kártevő bogarak (például cserebogarak) lárváit is. Ezenfelül védett állatok, eszmei értékük 50.000 Ft.
