Az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány által szervezett, Jalta vagy Helsinki? című konferencián a háború utáni rendezési tárgyalásokról szóló, 1945-ös jaltai konferenciát, valamint az európai biztonságról és együttműködésről 1975-ben megkötött helsinki megállapodást elemezték.
Navracsics Tibor előadásában felvetette, vajon lehetett volna-e Helsinki Jalta nélkül, és Helsinki nem "Jalta leckéje volt-e". Felhívta a figyelmet arra: 1945 és 1975 között egy generáció nevelkedett fel.
Talán a két nemzetközi találkozó nagyon különböző kimenetele mutatja, milyen mélyreható kulturális változások történnek egy új nemzedék színrelépésével - mondta, megjegyezve, "nagyjából ugyanarra az alapvető kérdésre" adott más-más választ Jalta és Helsinki.
A miniszter szerint míg az 1945-ös jaltai konferencia bezárta két blokkba Európa országait, az európai biztonságról és együttműködésről szóló 1975-ös helsinki megállapodás "megtalálta az ajtót, kaput, ablakot", amivel "a két bezárt blokkot egymás felé ki lehet nyitni".
Hozzátette: a helsinki megállapodás "becsempészett egy olyan elemet a nemzetközi politikába, ami végül a szocializmus halálos sebét jelentette", ugyanis létrejött egy új nemzetközi nyelvezet a politikában, és egy "olyan ellenzékképző gócpont, amire nem tudott megfelelő választ adni a szocializmus". Azt mondta, az emberi jogok kérdése lett az a kérdéskör, amelyben a szocialista politikusok "rendszeresen, minden alkalommal vereséget szenvedtek", hiszen nem tudták megmagyarázni az emberi jogok érvényesülése ellen hozott intézkedéseiket.
alta bezárt minket egy igazi hatalmi-politikai bilaterális logika mentén született politikai döntéssel, míg Helsinki kiengedett minket ebből a bezártságból, amikor egy igazi nemzetközi politikai multilaterális egyezmény jött létre - emelte ki.
Navracsics Tibor közölte: ez jól mutatja, hogy "nekünk, magyaroknak valójában nincsen sok esélyünk, amikor a nemzetközi politika nagy kerekasztalát nézzük". A bilaterális megoldások számunkra nem jelentenek igazi megoldást, hiszen azok mindig alkalmi megoldások, amelyekben az "izomnagyság", az egy főre eső GDP, a hadsereg létszáma és a földrajzi fekvés meghatározó tényező - fogalmazott.
Kiemelte, a multilaterális politika, diplomácia az, amelyben egy Magyarországhoz hasonló adottságú országnak esélyei lehetnek, amelynek esetében bízhatunk abban: "alkalmi vagy állandósult szövetségesekkel, koalíciókkal, egyik kérdésben engedve, a másik kérdésben pedig nyerve" meg tudjuk őrizni, gyarapítani tudjuk a pozícióinkat.
Ahogy Helsinki közel 20 évvel később álomszerű fordulatot hozott a kelet-európai országokban, és megvalósította a jogállamiságot, az emberi jogok érvényesülését, úgy a multilaterális diplomácia látszólag észrevétlenül, nap mint nap, fogadásról fogadásra, plenáris ülésről plenáris ülésre alakítja a világ rendjét
- mondta Navracsics Tibor, megjegyezve, ez Magyarország számára nagyon hasznos.
