2003-ban mindössze egy külföldit szerződtettek, a szerb beálló Ratko Nikolicsot, ám ettől kezdve egyre nagyobb merítést jelentett a veszprémieknek a nemzetközi piac. 2004-ben Vlado Sola, Jevgenyij Lusnyikov és Nikola Eklemovics érkezett a királynék városába. Utóbbit a szegediek fedezték fel Szerbiában, ide a Tisza-parti klubból jött, és később magyar válogatott lett, ahogy a kubaiak közül Pérez és Diaz is. 2005-ben Ivan Lapcsevics és a norvég Bjarte Myrhol, 2006-ban Dejan Perics, Marko Vujin és a tragikus sorsú román Marian Cozma öltözött veszprémi mezbe.
2007-ben két Zsarko érkezett, a szerb Sesum és Markovics – utóbbi később Katar színeiben lett világbajnoki ezüstérmes. A következő két évben újabb délszláv kézilabdázók csatlakoztak: 2008-ban David Korazija, Ivan Pesic, Marko Bagarics, Uros Vilovszki, 2009-ben Milan Mirkovic, Renato Sulic és Mirsad Terzic. Rendhagyó volt a következő esztendő, ugyanis 2010-ben csak magyarokkal erősített a veszprémi egyesület – külföldiből már több mint egy csapatra való volt a keretben. A következő évben két horvát – Mirko Alilovic és Hud Vedran –, valamint egy szlovák – Tomas Urban – zárta le egy időre a szláv származásúak hosszú sorát.
Andreas Nilssont különösen nagy szeretet övezte a szurkolók körében
2012-ben indult Veszprémben a spanyol korszak. Az első „fecskék”: Chema Rodríguez és Cristian Ugalde. A listát színesítette még az iráni Iman Jamali, az olasz-chilei Marco Oneto, és azért jött még egy szerb is, Zivan Pesics. Egy évre rá újabb szerb – Momir Ilics –, és spanyol – Carlos Ruesga – játékos érkezett. 2014-ben a szlovén Gasper Maguc, a svéd Andreas Nilsson és a német Christian Zeitz jövetelével tovább színesedett a paletta. 2015-ben az izlandi Aron Pálmarsson volt a nagy fogás, de jött még a spanyol Isaias Guardiola és a horvát Ivan Sliskovic.
Az ezt követő két esztendőben ismét sok szláv tette át székhelyét Veszprémbe: 2016-ban Blaz Blagotinsek, Dragan Gajic, Marko Kopljar, Mirko Milasevics és Inal Aflitulin, 2017-ben Dejan Manaszkov, Petar Nenadics, valamint egy „kakukktojás”, a norvég Kent Robin Tönnesen. Igazán a következő két évben jött el a nagy légiós áradat: 2018-ban William Accambray, Aleksandar Djurdjevics, Toft Hansen, Borut Mackovsek, Kentin Mahé, Manuel Strlek és a szerb-magyar Uros Borzas, 2019-ben pedig a montenegrói Vuko Borozan, a szerb Vladimir Cupara, a dán Rasmus Lauge, a brazil Rogerio Moraes, az egyiptomi Omar Jahja és a lengyel Pawel Paczkowski jött.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb fogása a francia Nedim Remili leigazolása volt
Ezután két „csendesebb” átigazolási időszak következett: 2020-ban a dán Nikolaj Markussen, és Rodrigo Corrales, 2021-ben pedig egy másik spanyol, Jorge Maqueda érkezett Veszprémbe. De a következő évben az egyiptomi Jehia el-Dera, az izlandi Bjarki Elísson, a szerb-francia Dragan Pechmalbek, a francia Nedim Remili és a fehérorosz Mikita Vajlupau szerződtetésével megint színes volt a paletta. 2023-ban hét új kézilabdázó érkezett Veszprémbe: Ignacio Biosca, Augustín Casado, Hugo Descat, Ludovic Fabregas, Mike Jensen, Szergej Koszorotov és Lukas Sandell. A jelenleg tartó idényben Nikola Grahovac és Luka Cindric csatlakozott a magyar rekordbajnok keretéhez.
Tekintélyes lista – összesen 24 országból jöttek a légiósok. Van közöttük orosz, ukrán, szlovák, román, kubai, szerb, horvát, norvég, spanyol, iráni, olasz, szlovén, svéd, német, izlandi, észak-macedón, francia, dán, montenegrói, brazil, egyiptomi, lengyel, bosnyák és fehérorosz. Ez is azt bizonyítja, nem túlzás, amikor azt mondják a veszprémi csapatra, hogy ez egy világválogatott...
