Szászi József legendás tanár Székesfehérváron, de nemcsak a pulpituson alkot maradandót, hiszen történelem iránti szeretete messzire repítette: Veszprém vármegyében tizenöt, míg Fejér vármegyében huszonöt címer elkészítése fűződik a nevéhez. A szigligeti Szászi József első címerét 1992-ben készítette, nem nehéz kitalálni: Szigligetnek. A Bertényi Iván történész professzor által zsűrizett címer után egyik feladat hozta a másikat. Szászi egyébként földrajz-biológia szakos tanár, de gyermekkora óta a történelem szerelmese, köszönhetően középiskolai tanárainak: Czuczor Sándornak, aki megszerettette vele, míg a földrajz iránti vonzalma idősebb Navracsics Tibornak köszönhető.
Fotó: Szásziné Dr. Ütő Éva
November harmincadikán az előadásban többek között arról lesz szó, milyen szabályai vannak a heraldikának, vagyis a címertannak, mikor mondhatjuk egy címerre, hogy hibás, és miért nem mindegy, milyen színösszeállítást szerepeltetnek benne. Szó lesz címertani motívumokról, valamint, hogy a rendszerváltás előtt a címereket elbíráló bizottságban egyetlen egy heraldikai szakember sem volt, így csak arra figyeltek, hogy kellő számú kalapács, fogaskerék és vörös csillag legyen a városok „szocialista címereiben”. Az előadásban fény derül arra is, hogy egyáltalán miért nem volt címere azoknak a településeknek, amelyeknek végül Szászi József készített.
Szászi József autodidakta módon tanulta ki heraldikát, a már említett Bertényi Ivántól kapott egy címereket összefoglaló könyvet, ezzel kezdett belemerülni a történelem ezen szegmensébe. Egy-egy címerek megalkotásakor Deák Mercédesz grafikussal közösen dolgoztak, mint fogalmazott Szász József büszke rá, hogy ilyen módon nyomot hagy az utókornak. Hozzátette, mindig boldogsággal tölti el, amikor egy-egy településen áthaladva meglátja az általa alkotott címert.
