A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere szerint azonban nincs szükség ellenük olyan fellépésre, mint a szúnyogoknál, hiszen amellett, hogy ártalmatlanok, a lakásban pár nap alatt elpusztulnak, írja a green.hu.
Veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek, igaz, könnyen összetéveszthetők a fertőzéseket hordozó német csótányokkal.
A konyhai maradékokon vígan elélő német csótány torán két pici párhuzamos sáv található, az erdei csótányoknál ezek hiányoznak – így lehet őket könnyen megkülönböztetni, valamint jelentős különbség, hogy a német és az amerikai csótányok főleg csak másznak, legfeljebb piciket repülnek, az erdei változat jól tud és szeret is repülni. Az erdei csótányok a természetesebb élőhelyeket jobban kedvelik, mint a nagyvárosi társaik.
Kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris). Fotó: HUN-REN
„Az egyik leggyakoribb, idegenhonos faj, a kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) Olaszországtól a Balkánig, Törökországon keresztül a Kaukázusig előfordul, hazánkban először 2005-ben észlelték, főleg a fővárosban és környékén a kertes, parkos élőhelyeken” – mondta Korányi Dávid, a HUN-REN Ökológiai Központ kutatója.
Mivel ez egy mediterrán eredetű faj, a melegedő mikroklíma miatt a populációik könnyebben maradhatnak fenn és telelhetnek át.
Emellett az áruszállítás ugyanúgy kulcsszerepet játszhat a faj terjedésében is, hiszen sok idegenhonos ízeltlábút észleltek már kertészetekben és különböző szállítmányokban.
Az erdei csótányok főleg az avarrétegbe szeretik rakni tojáscsomóikat, ahol 2 év alatt érik el a kifejlett imágó állapotot, amivel júniustól egészen a nyár végéig találkozhatunk. Rajzásuk augusztus végére, szeptemberre esik, utána rohamosan csökken a számuk. Előnyben részesíthetik a hűvösebb, párásabb helyeket, részben ez is lehet az oka, hogy a melegebb és szárazabb időszakokban a nagyobb városok hűsebb, kertes lakóövezetében keresnek menedéket.
Az erdei csótánynak rengeteg természetes ellensége is van: vele táplálkoznak a rágcsálók, a ragadozó ízeltlábúak is, de még a gyíkok és békák is. A kémiai irtószerek használata nem javasolt, hiszen sok más rovar is a szer áldozatául esik, az erdei csótány ellen bőven elég, ha rovarhálót használunk, és esténként nem lámpafénynél szellőztetünk, mert az vonzza őket.
A melegedő klíma, az intenzívebb áruszállítás és a városok hősziget hatása fontos szerepet játszhat az erdei csótányok terjedésében, de még így sem kell úgy védekeznünk ellenük, mint a szúnyogok ellen. „Ezek az állatok nem élősködők, nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket, allergiás reakciókat sem váltanak ki, így nem szükséges bármilyen irtószeres védekezés” – tette hozzá Korányi Dávid.
