„A fecskék különösen érzékenyek a több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra, mert ilyenkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek” és a madarak éhezni kezdenek, három-négy nap múlva pedig tömegesen éhen pusztulnak.” – Írta a Magyar Madártani Egyesület közleményében, megmagyarázva azt, hogy miért pusztulnak el tömegesen a vándorlómadarak ezekben a napokban.
Környékünkön annyira szembetűnő ez a probléma, hogy még a rendőrség is a madármentő civil szervezetek segítségére sietett, vasárnap délután az ő segítségükkel egy időre lezárták a 71-es főút balatonszepezdi részét, hogy a természetvédők az út mellől össze tudják gyűjteni a legyengült, elázott madarakat.
A madártani egyesület felhívásában mindenkihez szólnak, hogy hogyan tudnak segíteni a madaraknak: „Az épületekre, ezek közelébe (pl. kerítés, vezetékek) beülő fecsketömegek esetében valódi segítséget jelenthet a garázs, melléképület, lépcsőház, istálló megnyitása a madarak számára - tartós eső idejére, illetve éjszakára nyugodtan zárjuk is be ide a madarakat! A fecskék így melegben tudják átvészelni a rossz időt, így akár egy-két nappal is tovább kibírják. amint eláll az eső, nyissuk ki az ajtókat, hogy ki tudjanak repülni vadászni. Ezzel a módszerrel akár madarak ezreinek is hathatós segítséget tudunk nyújtani.”
A civil szervezet közleményében felhívja még egy jelenségre a figyelmet, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy évtizedekkel korábban nem, most mégis megsínylik a madarak az extrém időjárást: „Egészen a néhány évtizeddel ezelőtti közelmúltig a molnár- és füsti fecskéknek sokkal könnyebb dolguk volt hűvös idő esetén (ráadásul a szélsőséges időjárás gyakorisága és ezek ereje is sokkal-sokkal kisebb volt). Amikor az ország minden településén, szinte minden portán ott voltak a lakott istállók, akkor a fecskék akár napokra be tudtak húzódni a gerendákra, a jó melegbe, ahol a rovarok is repültek, így még táplálkozni is tudtak. Amikor az ökológiai rendszer mind nagyobb része felborulóban van, akkor ezzel összefüggésben az olyan "társadalomökológiai" hatások is negatívan hatnak, mint a háztáji állattartás szinte teljes megszűnése, az istállók eltűnése.”
