Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Megnyílt Lugossy Mária retrospektív kiállítása

2024. szeptember 12. 15:42
Szerda este nyílt meg Lugossy Mária retrospektív kiállítása a Bohus-Lugossy Alapítvány és a Művészetek Háza Veszprém közös szervezésében, a Dubniczay-palota Várgalériájában, többek között azzal a céllal, hogy a város lakói megismerjék Lugossy Mária különleges és világviszonylatban is jelentős alkotói életpályáját, melyért számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazta a szakma.
  Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Grászli Bernadett, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója köszöntötte a művészet kedvelőit, s rögtön köszönetet mondott a Bohus-Lugossy Alapítványnak és a Laczkó Dezső Múzeumnak a kiállítás létrejöttéért.

Porga Gyula polgármester a város nevében üdvözölte a megjelenteket, s rávilágított a művész és a város fontos szerepére. A veszprémiség fogalmával kezdte, melynek jelentését igencsak kitágították. A polgármester szerint nem csak az a veszprémi, aki itt születik, hanem az is, akinek Veszprémben van műve – úgy, mint például Lugossy Máriának is. A polgármesternek egyszer volt szerencséje találkozni a művésszel, de az mindenképpen elmondható, hogy a város és Lugossy kapcsolata remek volt, annál is inkább, mert Lugossy készítette a városnak a millenniumi emlékművet.

Porga arra biztatta Lugossy gyermekeit, hogy ápolják tovább a tradíciókat, és vigyék tovább az üvegművészet szerepének jelentőségét.

Gopcsa Katalin művészettörténész szavai nyitották meg hivatalosan is a kiállítást, melyet végül Herth Viktória tolmácsolt. Kisebb kitekintést tett az üvegművészet történetében: itthon az üvegszobor kifejezést először az 1980-as évek hallottuk, de az üveg már korábban művészi médiummá vált. Lugossy az elsők között jelent meg nemzetközi kontextusban is, s nem csak saját pályáját egyengette, de felkarolta a fiatalokat is.

Többféle anyaggal dolgozott, így fémmel, gránittal, agyaggal, bronzzal, tükörrel és fénnyel is.

Alkotásai megtalálhatók a legrangosabb hazai és nemzetközi köz-és magángyűjteményekben, többek közt a párizsi Musée du Louvre, a londoni The British Museum, a New York-i The Corning Museum of Glass, a tokiói Suntory Museum, valamint Veszprém városa és a Laczkó Dezső Múzeum is büszkélkedhet Lugossy-művekkel.

A kezdeti geometrikus-konstruktív nyelvezetet fokozatosan váltotta fel az organikus világot megidéző motívumokra alapozott kompozíciók sora, amelyek sorában később megjelentek, és az 1990-es évektől egyre hangsúlyosabbá váló, zárványszerűen előtűnő emberalakok, illetve testmaradványok. Kisplasztikák mellett a pályakezdő periódustól kezdve előszeretettel fordult a kisszobrok és az adott kiállítási teret berendező installációk felé, majd pályázatnyertes munkáinak megvalósítása révén több köztéri, monumentális, emlékműfunkciót szolgáló alkotása is megvalósulhatott, így Székesfehérváron, Veszprémben, Tatán és Budapesten.

Szabó Eszter
Szalai Csaba
további cikkek
Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen kultúra Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen „A Brigád a múltból köpi az új kottát” – hangzik el a Killakikitt és az NKS közös, 1328 című albumának egyik számában. Péntek este pedig Veszprémben is megmutatták, hogy tíz év után sem felejtettek el rappelni. A Brigád jubileumi turnéjának első állomása az Expresszó volt, ahol egy majdnem telt házas, elképesztően jó koncertet kaptunk. De vajon létezik még underground rap Magyarországon, amikor az előadók ennyi embert képesek megmozgatni? ma 17:29 Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. tegnap 17:18 A hangulatkeltés és a tények csaptak össze a közgyűlésen közélet A hangulatkeltés és a tények csaptak össze a közgyűlésen Kemény politikai csörtékkel indult az októberi közgyűlés Veszprémben, ahol az ellenzék ingatlanügyekben és a hivatal működésével kapcsolatban is interpellálta a polgármestert és jegyzőt, Porga Gyula és Dancs Judit viszont határozottan utasították vissza a vádakat, miközben a városvezető kiemelte, a hangulatkeltés és a ferdítések helyett a tényekre és a városfejlesztésre kellene koncentrálni. A testület elé került még a Takácskert II. több évtizedes problémájának rendezése, és sürgősséggel engedélyezték a Vetési Iskola beázó tornacsarnokának tetőfelújítását is, amivel hónapok óta sikertelenül keresik az illetékes minisztériumot. 2026. október 29. 15:47

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.