Pétfürdőről valószínűleg a legtöbb embernek a műtrágyagyár ugrik be. Gyakorlatilag ez az ipari komplexum amellett, hogy szinte monopolhelyzetben van a magyar mezőgazdaságban, az évek alatt jelentősen befolyásolta Pétfürdő és a térség gazdasági életét is. Várpalotának például nagy érvágás volt, amikor 1997-ben egy helyi népszavazás után Pétfürdő önálló településként kivált a bakonyi városból a Nitrogénművekkel együtt.
Pétfürdő azonban nem a helyi és országos mezőgazdaságban betöltött szerepéről lehetne egyedül híres. Ahogy a legtöbb magyar településnek, neki is megvannak a maga legendái. Olyanok is, amik egy dologról szólnak, mégis más-más történetet mesélnek el.
A Doktor-szikla pontosan ilyen. Pétfürdőtől nyugatra, ha a 8-as úton Székesfehérvár felé haladunk, akkor jobbkéz irányában a domboldalból kiemelkedik egy látványos sziklaszirt. Az útról is könnyen beazonosítható, valamint túrázóként sem bonyolult megtalálni, pláne, hogy a Balaton-felvidéki Kéktúra útvonala is áthalad rajta.
Hogy miért lett éppen Doktor-szikla, arról csak legendák vannak, azokból viszont több is.
Az egyik szerint valamikor az 1900-as évek elején egy fiatal orvos érkezett a Pétfürdőre, aki belehabarodott a település egyik legszebb lányába. A lány családja viszont nem nézte jó szemmel ezt a kapcsolatot, ezért a két szerelmes, hogy örökké együtt lehessenek leugrottak erről a szikláról és szörnyethaltak.
Egy másik történet ugyancsak egy helyi orvosról szól, de szerelmi szál már nincs benne, sokkal inkább a világháború szörnyűségei. Eszerint az orvos harcok elől menekült, amikor elért a sziklához, ahol egyetlen kiutat abban látta, ha leugrik a halálba. Állítólag hűséges kutyája követte a mélybe.
Doktor-szikla harmadik legendája ugyancsak a háborúhoz kapcsolódik. Az elbeszélések szerint a helyi orvos úgy lett öngyilkos, hogy erről a szikláról ugrott le, tettének oka pedig az volt, hogy nem akarta a német megszálló katonákat gyógyítani a háború idején.
Nem messze Doktor-sziklától van még valami, ami mára a település egyik jelképévé fejlődött, pedig valójában egy sérülés miatt lett különleges.
Ez a Tányérfenyő, egy öreg feketefenyő az említett sziklától körülbelül 100 méterre a dombtetőn. Társaival ellentétben ez a fa nem a fenyőkre jellemző csúcsirányba terjeszkedett, hanem oldalra, így alakult ki az egyedi, tányérszerű lombkoronája.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan miért is történt ez, valaki szerint a csúcsát levágták, utána kezdett így nőni, mások szerint a törzse középen kettérepedt, de a fa túlélte ezt és így folytatta az életét. Mindenesetre a Tányérfenyő ma is él, a pókhálószerű túraösvény a környéken pedig róla kapta a nevét.
A sziklaszirtről egyébként olyan kilátás tárul a túrázók elé, mint a környéken sehol máshonnan. A Bakony vonulatait gyakorlatilag Téstől Veszprémig végig lehet pásztázni. A Doktor-szikla alatti területen pedig egy mocsaras terület nyúlik bele a látómezőnkbe. Ez inkább gazdag élővilága miatt érdekes, nem is a látványa miatt, bár az is tény, hogy a 8-as útról ez a terület nem látszik, így sokan nem is gondolnák, hogy milyen sokrétű földrajzi viszonyok vannak alig száz méterre a főúttól. A mocsár nem olyan régen, valamikor a 2010-es években alakult ki. Hajdanán egy tőzegmező volt itt, viszont a bányászat miatt lesüllyedt a vízszint, a tőzeg pedig többször öngyulladás miatt kiégett a területen. Ma főleg récék és kócsagok uralják a területet, nekik kiváló fészkelőhelyet kínál.
