Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Náci haláltáborban készült hegedűt mutattak be Veszprémben

2023. október 22. 14:19 // Forrás: Veszprémi Érsekség
Az emberi lélek építését, gazdagítását szolgálja a hegedűkészítés mestersége – fogalmazott Dékány Sixtus OCist. emeritus apát, a Veszprémi Főegyházmegye oktatási vezetője a Hegedűkészítők Nemzetközi Találkozóján, amelynek a Veszprémi Főegyházmegye, pontosabban az impozáns Érseki Palota adott otthont. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Az Érseki Palota nem mindennapi rendezvénynek lehetett a házigazdája a napokban: itt tartották ugyanis a Hegedűkészítők Nemzetközi Találkozóját, ahová a világ minden szegletéből érkeztek mesterek és hangszerek.

A Veszprémi Érsekség támogatásával, a gyönyörű hangszereket a palota eredeti barokk korabeli bútorain mutatták be, így az érdeklődők a fa újjászületésének, átalakulásainak megannyi csodájával is szembesülhettek.

Az újonnan készült hegedűk mellett bemuttak egy kivételes hangszer készítésének történetét is, amely a XX. század legmegrendítőbb eseményére, és az örök reményre emlékeztet. Ez a hegedű egy ütött-kopott komód fiókjából került elő. A hangszer maga nem éppen különleges, de a története annál inkább, hiszen egy levél volt a hegedűbe rejtve, melyben az író szabadkozik, hogy a zord körülmények között „csak ilyen egyszerű” hangszert tudott készíteni. Alatta pedig ez áll: „KL Dachau 1941”, azaz Konzentrationslager Dachau.

A hegedűt a dachaui haláltáborban készítette a lengyel mester, Frantisek Kempa.

Megfelelő szerszámok és anyagok hiánya miatt a mesternek nagy leleményességre volt szüksége.  A zene, az éneklés a foglyok örök reménye. Fennmaradt néhány hangszer, amit sikerült bevinni és megőrizni a táborban, de nem ismerünk ezen a hegedűn kívül olyat, ami a táborban készült volna. Kempa 1940 és 1942 között volt a dachaui tábor foglya. A hegedűkészítő túlélte a tábort, talán éppen a zenének köszönhetően.

A fesztivál megnyitóján Dékány Sixtus OCist. emeritus apát, a Veszprémi Főegyházmegye oktatási vezetője úgy fogalmazott: a Teremtés Könyvében olvashatjuk, hogy Isten életre kelti az embert, és ” belelehelte az élet leheletét”. Lelkét leheli az anyagba. A hangszerkészítő is lélekkel dolgozik, és aki megszólaltatja a hangszert, az is lélekkel szólaltatja meg. Léleképítő mester mindkettő, a mester és a művész is, aki nemcsak a maguk gyönyörűségére, hanem mások, a világ gazdagítására, az ember lelkének építésére teszi ezt. Sőt, azt is mondhatom, hogy a zene nemcsak megújít, nemcsak táplál, hanem gyógyít is. Egy hangszer, adott esetben, gyógyító eszköz is – hangsúlyozta.

Majd így folytatta: - Bizonyára mindenki látta azt a hangszert, amelyet Frantisek Kempa Dachauban készített. Milyen lelke lehet ennek a hangszernek? Megrendítő látni ezt az alkotást, amely mindannyiunk számára üzenettel bír. A sok kegyetlenség, életellenes cselekedet, gyilkos környezetben is képes az emberi lélek maradandót alkotni, és nem azért, mert önmagában a hangszer értékes, hanem az, amit hordoz, az a valódi érték.

vehir.hu
további cikkek
Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen kultúra Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen „A Brigád a múltból köpi az új kottát” – hangzik el a Killakikitt és az NKS közös, 1328 című albumának egyik számában. Péntek este pedig Veszprémben is megmutatták, hogy tíz év után sem felejtettek el rappelni. A Brigád jubileumi turnéjának első állomása az Expresszó volt, ahol egy majdnem telt házas, elképesztően jó koncertet kaptunk. De vajon létezik még underground rap Magyarországon, amikor az előadók ennyi embert képesek megmozgatni? tegnap 17:29 Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. 2026. október 30. 17:18 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. 2026. október 29. 14:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.