És hogy mi a chaconne? Egy roppant egyszerű zenei forma, mely egy egyszerű, ismétlődő basszusból és a fölé írt illetve improvizált, folyamatosan variálódó témából épül fel. Ezt a formulát a könnyű- és a klasszikus zenében is megtaláljuk, időtálló, szimbolikája pedig az állandóság és a változás kettősségét fejezi ki, amelyek mind jelen vannak a világban.
Ahogy azt Vikman Pál, az Európa Kulturális Fővárosa program klasszikus zenei projektmenedzsere egy múlt heti előadáson elmondta: a chaconne eredetileg egy pajzán táncként indult a 16. századi Spanyolországban, a barokk korban pedig igazán divattá vált, minden zenét átitatott a már említett pajzán táncoktól az egyházi zenén át az operáig. A forma jelen van a 20. századi könnyűzenében is, noha az idők során a chaconne elnevezés kikopott a köztudatból, az alkalmazása továbbra is jellemző.
A fesztivált magát is műfaji sokszínűség jellemzi. Az Orlando Énekegyüttes és a belga La Cetra d’Orfeo a szerelmes táncokhoz nyúl vissza vasárnap; Rozsnyói Péter, a jazz nagy neve péntek este a Hangvillában lép színpadra; Schubert és Liszt műveit David Fray szólaltja meg csütörtökön; Bach Chaconne-ját Ábrahám Márta hegedűművész játssza szombaton. A fesztivál „nulladik” napján, kedden egy ingyenes koncertre invitálják a veszprémieket: Alsó-Ausztria neves alkotóinak (úgy mint Schubert, Haydn, Krenek és von Einem) munkásságát ott élő zenészek tolmácsolásában hallhatjuk este héttől a Hangvillában. A fesztivál teljes programja ide kattintva érhető el.
