Grőber a hétfői sajtótájékoztatón felidézte: 1985-ben fogadták el az önkormányzatok európai chartáját, amelyre alapulva 1990-ben – Horváth Balázs belügyminiszter, nem mellesleg veszprémi parlamenti képviselő irányításával – megalkották az önkormányzati törvényt, amely széles feladatkört és ezekhez megfelelő forrásokat rendelt a településeknek.
A későbbi kormányok azonban – Hartmann szerint különösképp az Orbán-kormányok – jelentősen csorbították ezt az autonómiát. A politikus sorolta: az adórendszer átalakítása és a cégeknek biztosított kedvezmények miatt csökkent az iparűzésiadó-bevétel, elvonták a településektől a gépjárműadót, bevezették a szolidaritási adót, az önkormányzati tulajdonú cégek pedig a kormány döntései miatt veszteségesek (a közműadók bevezetése és a szolgáltatási díjak rögzítése miatt), ráadásul a tönk szélére került cégeket aztán az állam magához is vonja.
Az ellenzéki képviselők szerint miközben csökkentek az önkormányzatok forrásai, egyre több plusz terhet rótt ki rájuk a kormány. Az autonómia csökkenését jelzi, hogy a települések hitelfelvételi lehetőségeit korlátozták, és az iskoláik fenntartásába sincs beleszólásuk. Grőber ezt külön nehezményezte: mint fogalmazott, ha egy alapítvány vagy egy egyház lehet gazdája egy intézménynek, a települések miért nem? Emellett beszélt arról is, hogy a vármegyék a történelem során soha nem a király meghosszabbított karjai voltak, hanem a helyi önkormányzatiság zászlóshajói, ehhez képest azonban mára kiüresedtek, forrás és feladat nélkül maradtak.
A vármegyei képviselő egy ponton megjegyezte: az önkormányzatiság helyreállítása valószínűleg egy valamikori következő generáció feladata lesz, a mostani ellenzéki politikusok feladata pedig az, hogy utolsó erejükig küzdjenek az önkormányzatiság autonómiájának utolsó maradványaiért is.
