2017-ben a jazz széles körben még egyszer nagyot szólt. Akkoriban játszották a mozik Damien Chazelle szerelmes ódáját a Hollywood-i musicalekhez és a jazz aranykorához, s ha a műfaj egy kicsit modernizáltabb verziójához is, de a laikus közönség ekkoriban egy kicsit közelebb kerülhetett ehhez a rétegzenéhez.
Mert ezt nem lehet tagadni. „A magyar muzsikusok tehetsége, felkészültsége nemzetközi színvonalú, a produkciók, amelyek bekerülnek a világ jazz vérkeringésébe, abszolút megállják a helyüket, és az előadók a klasszikus zenéhez hasonlóan megbecsültségnek örvendenek. Az ugyanakkor valóban igaz, hogy ez a zene a világon mindenhol erősen rétegzene és meglehetősen kötődik az urbánus létformához – mondja Bágyi Balázs, a Magyar Jazz Szövetség elnöke. – Idehaza jellemzően a fővárosban vannak jazz klubok, és a közönség bázisa is ide kötődik. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy időről időre megjelenjünk vidéken is egy-egy erőteljesebb programmal, hogy azok az emberek is találkozzanak a műfajjal és a magyar muzsikusokkal, akik évközben nem jutnak be a jazz klubokba.”
Fotó: Művészetek Völgye
A szövetség bő egy évtizede a VeszprémFesten is igyekezett már ennek a célnak eleget tenni a Magyar Jazz Napjának megszervezésével, míg a közelmúltban 30 év jazz címmel pályáztak és tartottak sikeres koncertsorozatot a Papírkutyában. A napokban pedig a Művészetek Völgye fesztiválon jelentkeznek a Magyar Jazz Ünnepe programsorozattal. Ez az egyik legrégebbi rendezvényük, amit már több mint 20 éve rendszeresen megszerveznek, általában tavasszal a Budapest Jazz Clubban. Idén azonban úgy gondolták, vidékre viszik a programot és megpróbálnak minél több embert elérni, a megszokott három-négy nap helyett pedig sikerült hat naposra bővíteni a rendezvényt, amely egy önálló udvart is kapott a kapolcsi fesztiválon.
Bágyi Balázs elmondta, igyekeznek interaktivitásra törekedni, a korai idősávban pedig több olyan ismeretterjesztő előadást is tartanak, amelyekkel kifejezetten a laikusokat szeretnék megszólítani, azokat, akik érdeklődnek a műfaj iránt, vagy akik egyszerűen kíváncsiak arra, mi zajlik egy muzsikus fejében. Így például improvizációs workshopot tartott Szirtes Edina Mókus és Nagy János, Kollmann Gábor, a MJSZ vezetőségi tagja improvizáció alapjairól mesélt, de szó lesz a jazztörténet korai évtizedeiről is szombaton Gayer Ferenc előadásában, Bágyi Balázs pedig a Dob mindenek felett előadásában ennek az ütős hangszernek a szerepéről, kialakulásáról beszél. Emellett természetesen koncertek is lesznek, zenél többek között a Pintér Zoltán Trió és Fekete-Kovács Kornél, a Pataj Jazz Quintet és a Dániel Balázs Boogie-Woogie Trió is.
Fotó: Hász Eszter Quintet Facebook oldala
Az eddigi tapasztalatok alapján egyébként abszolút megérte vidékre hozni a programsorozatot, hiszen nagyon sokan szeretik az udvart és eddig minden este teltház volt. Elindulni pedig még most sem késő, csak a sztereotípiákat hagyjuk otthon. Mert az elképzelésekkel ellentétben a jazz élvezetéhez egyáltalán nem kell vájtfülűnek lenni vagy zenei előképzettséggel rendelkezni, és nem is egy elvont műfajról van szó: a jazz valójában a zenébe zárt pillanat, leképződése mindannak, ami körülöttünk éppen a világban van, az improvizáció révén a legkortársabb zenei műfaj. Ha odafigyel, ha a szívében nyitottság van, bárki élményre lelhet benne.
