1998 óta október 6-án ünnepeljük az építészet világnapját, felhívva a figyelmet a mindennapjainkat meghatározó épített környezetre. A Táncsics iskolában egy pár nappal korábban, kedden tartottak hagyományos szakmai napot ennek kapcsán, ahol Hajdúné Medgyesi Andrea igazgatónő arról beszélt, hogy az épületek egyediek, egyszeriek és megismételhetetlenek, ahogy Frank Lloyd Wrigt mondta, a Föld és a Nap gyermekei, ezek megalkotása pedig nagy öröm.
Megnyitó beszédében Brányi Mária alpolgármester sorra is vette, Veszprém esetében melyek azok igazán meghatározó építészeti alkotások, amelyek formálják a megyeszékhely arculatát és az itt élők mindennapjait. A város Európa legkorább óta lakott területei közé tartozik, több mint 6000 éve folyamatosan éltek itt emberek. A Jutasi út-Munkácsy úti körforgalom megépítésénél például egy rézkori település nyomai kerültek elő, de a vár rekonstrukciójánál is találtak az. i. e. 2. évezredből leleteket. A kora középkor, a 10. század öröksége ma is velünk „él”: a Szent György-kápolna, a Szent Mihály székesegyház, a Szűz Mária apácakolostor romjai a völgyben, később a Gizella-kápolna fémjelzi ezt a korszakot.
Építészeti vonatkozásban nagyon erős korszak volt a 18. század, amikor a püspöki kormányzóság és rengeteg barokk épület épült a várban, köztük a Dubniczay-palota, a Bíró-Giczey-ház, a Simoga-ház vagy a Fecskendőház, valamint a Fellner Jakab által megálmodott várbeli épületek. Az Óváros tér környezete és a Szabadság tér épületei már a 19. századot idézik meg, ahogy a Megyeháza és a Városháza is.
Rendkívüli korszaka volt Veszprémnek a 20. század eleje: ekkor épült meg Medgyaszay István tervei alapján a vasbeton szerkezetű Laczkó Dezső Múzeum és a Petőfi Színház, emlékezetes a Bakonyi ház és természetesen a Viadukt is.
Bár a szocreál építészetről általában kevésbé jó véleménnyel vagyunk, nem panaszkodhatunk a Pannon Egyetem együttesére és az állatkert első épületeire sem.
De vannak meghatározó épületeink a közelmúltból is, ilyen a 2006 után elkészült Veszprém Aréna, a Hangvilla, az állatkert újabb fejlesztései, köztük az építészeti díjat is elnyert madárröpte és az elefántház, a megújult Kolostorok és Kertek, napjainkban pedig az északi iparterület közlekedésfejlesztése, a Zöldváros projekt beruházásai, a sportuszoda, a jövőben pedig a Püspökkert rehabilitációja hozhat fontos építészeti megoldásokat.
Példaértékű épületek ugyanakkor nemcsak a városunkban vannak, hanem például a Balatonnál – többek között erről is szó esett a szakmai nap előadásai között, akárcsak a veszprémi Várnegyed megújításáról, az állatkert Fejesvölgyi területének fejlesztéséről és az EKF infrastrukturális fejlesztéseihez kapcsolódó régészeti feltárásokról.
