Minderről Porga Gyula polgármester számolt be kedden a Tekerjünk itthon! kerékpáros turisztikai konferencia keretében, melynek idén Veszprém ad helyet. A kétnapos rendezvény során többek között olyan témákat érintenek, mint a kerékpárosbarát szolgáltatók piaci szempontjai, az erdei kerékpározás tapasztalatai, illetve a kerékpárosbarát turizmus helyzete és javítása.
Bár a pozitív elmozdulás egyértelműen látható országosan is (gondoljunk csak a nemrégiben átadott Budapest-Balaton kerékpárútra), van még hova fejlődni.
Veszprémben 2017-ben fogadta el az önkormányzat a fenntartható városi mobilitási stratégiát, amely már komplexen foglalkozott a témával és nagy hangsúlyt fektetett a közösségi közlekedés megreformálására és előtérbe helyezésére. Ennek volt nagyon fontos lépése a V-Busz Kft. létrejötte, majd a korábban 28 esztendős átlagéletkorú buszpark megújítása, idén pedig teljes cseréje. Ennek köszönhetően három év alatt az ország legöregebb flottájából Közép-Európa legfiatalabb flottája lett, amelynek szerves részét képezi immár öt elektromos autóbusz is.
Az autós közlekedés visszaszorításában ugyanakkor legalább ilyen fontos szerepet kellene játszania a biciklizésnek. Veszprém itt némi hendikeppel indít: a város legalacsonyabb és legmagasabb pontja között 40 méter a szintkülönbségnek, egy reggeli munkahelyi kerékpározás olykor felér egy edzéssel. Porga Gyula szerint ugyanakkor a tapasztalat az, ha van egy jó kerékpárút, előbb-utóbb a kerékpárosok is megjelennek rajta.
Veszprémben 2006-ig gyakorlatilag nem léteztek kerékpárutak, az első ilyen a megyeszékhelyet Balatonalmádival összekötő bicikliút volt, mára viszont már 32 km hosszan kanyaroghatunk. Ezek között szerepel városon belüli és a környező településekre vezető, turisztikai és hivatásforgalmi céllal is használt kerékpárút, például a hivatalosan még nem átadott, de már használatba vett Márkó-Bánd kerékpárút, vagy a Nemesvámos-Tótvázsony-Nagyvázsony irányába vezető út, illetve hamarosan megépül a Kádárta-Eplény bicikliút is.
Ezek az infrastrukturális fejlesztések azért is fontosak, mert a megyeszékhely, illetve térsége egyébként szorosan összefügg: sokan ingáznak a környező településekről, de a szabadidőnk részeként is szívesen látogatunk el a Bakony, a Balaton településeire. Illetve, időnként látogatnánk, hiszen ebben a kb. 350 ezer fős, európai középvárosnak megfelelő térségben meglehetősen nehézkes a közösségi közlekedés – egy badacsonyi borkóstolásra csak akkor tud elmenni az ember, ha valaki beáldozza magát és vállalja a sofőrködést. De egy balatoni fürdőzést is inkább autóval oldunk meg, hiszen míg lemenni egészen könnyű, fél óra alatt akár a strandon találhatjuk magunkat még biciklivel is, a hazaút, hegymenetnek már kevésbé kívánt.
Ezen a helyzeten javítana nagyon sokat egy közbringa program, amely a tervek szerint jövő év elején meg is valósulhat: 2023-ban az önkormányzat 100 darab elektromos kerékpárt tenne elérhetővé a forgalmasabb pontokon, amivel már sikerülne kiküszöbölni a szintkülönbségek miatti ódzkodást. Ha pedig a program beválik, a hálózatot a környékre is kiterjesztenék, ami már óriási lendületet adna a kerékpáros turizmusnak.
