Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete négy bakonyi településre – Bakonynánára, Borzavárra, Jásdra és Nagyesztergárra – küld ötfős szakértői csapatokat, akik két hetet töltenek a településeken. Ez idő alatt felmérik a falvak kulturális örökségeit, hagyományait, természeti és épített kincseiket, amelyek jó alapul szolgálhatnának a turizmus fejlesztéséhez és az EKF évében megteremtendő, majd a későbbiekben is fenntartható programokhoz.
Szabó Mariann
A program keddi bemutatkozó rendezvényén Szabó Mariann projektvezető rámutatott: szeretnék kimozdítani a települések lakóit a megszokott nézőpontjukból, velük együtt újraértelmezni a községek adottságait. Mint mondta, sokan természetesnek, magától értetődőnek tartják a természeti környezetüket, hagyományaikat, amik egész életük során körülvették őket, és pont emiatt nem is feltétlenül veszik észre, hogy az idelátogatók számára mennyire különleges ez a vidék. A program célja, hogy szakemberek bevonásával felmérjék a települések örökségét és értékeit, ezek alapján megfogalmazzák az identitásukat, amire építve tudatosan kialakíthatnak egy imidzset.
Márkusné Vörös Hajnalka
Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. programfejlesztési tanácsadója felvázolta a bevont települések történelmi hátterét: a német és szlovák nemzetiségű falvak élete a huszadik század derekán jelentősen átalakult a bányászat fellendülése miatt, az ipar az addig főként mezőgazdaságból élő, különböző nyelveket beszélő közösségek olvasztótégelyeként határozta meg az itt élők közös sorsát. A rendszerváltás után aztán, amikor a gazdaságilag fenntarthatatlan bányaművelést megszüntették, azok a települések, amelyeknek erre épült a fejlődése és a létezése, hirtelen magukra maradtak. Márkusné Vörös Hajnalka felelevenítette, hogy a rendszerváltást követő években a helybeliektől milyen véleményeket hallott: az emberek úgy érezték, hogy elvitték tőlük a kincseiket, és ott hagyták nekik a nyomorúságukat.
Éppen ezért a mostani program azokra az értékekre összpontosít, amiket nem lehet elvenni, mert az emberekben található: a hagyományokra, az összetartozásra, a tudásra. Az a cél, hogy ezek a kincsek a felszínre kerüljenek, és azokból a helyi közösség gazdagodjon.
Hogy ez pontosan hogyan történik majd, az egyelőre kérdéses: a szakemberek nem előre kitalált koncepciókkal érkeznek a falvakba, hanem az ottani tapasztalataik alapján szeretnének építő javaslatokat megfogalmazni. A terepmunka az előttünk álló időszakban zajlik majd, így az eredményekre egyelőre még várnunk kell.
