Az anyag elsősorban nem a nagy építkezésekre, infrastrukturális beruházásokra koncentrál, hanem a város emberi lehetőségeire, mint a bevezetőben írják, 2030-ra Veszprémet olyan városnak képzelik el, ahol “magától értetődő és széles körű lesz az önkéntesség, a nyitottság, az erős helyi identitás és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása.”
A dokumentum célokat is megfogalmaz: a következő évek egyik fontos feladata lesz “a kultúra kinyitása”, fontossá válnak a régiós és nemzetközi együttműködések és az épületállomány állagának megőrzése. Azt állítja, hogy Veszprém kapcsolata “a Bakony-Balaton régióval nem tervezőasztalon jött létre, hanem egy ezer szálon összefűződő, kulturális, társadalmi és gazdasági kapcsolatokra épülő egységről van szó”, amit az Európa Kulturális Fővárosa éve után is fenn kell tartani. A stratégia szerint a város egyébként is erős közszolgáltatásait a jövőben számos módon fejlesztenék, a célok között szerepel “egy komplex bérlakás-portfólió kialakítása, a zenei képzés kereteinek teljes újragondolása, illetve mindenekelőtt a digitális kultúra és a digitális művészetek” nemzetközi szintű megjelenése. A digitalizációban fontos feladatként nevezi meg a városi szolgáltatások minél szélesebb körének csatlakoztatását egy okosváros-rendszerhez, illetve a közszolgáltatásokban dolgozók digitális készségeinek fejlesztését.
És ha már képzésről beszélünk, a nyelvtudást is fejleszteni szükséges a dokumentum szerint. “Ahhoz, hogy Veszprém magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó, vonzó lakhely legyen mindenki számára, elengedhetetlen, hogy az ügyfelekkel érintkező munkakörökben biztosított legyen elsődlegesen az angol, másodlagosan a német, harmadlagosan más régióbeli nyelvek ismerete.” A stratégia szerint a “trendek nyomán kifejezetten várható, hogy Veszprémben is megnövekszik azok aránya, akik magyar nyelvtudás nélkül szeretnének boldogulni”, így meg kell szervezni a nem magyar anyanyelvű, magyarul egyáltalán nem tudó gyerekek iskoláztatását is. A stratégia kidolgozói szerint ehhez angolszász partnerintézményekkel közösen kidolgozott képzési modellt kell létrehozni. A célok között szerepel még a részvételi döntéshozatal erősítése, a művészeti képzési portfólió bővítése.
Az idegenforgalom területén Veszprém és a Balaton egységes marketingjét, a város és az érsekség programjainak összehangolását, a helyben élők megszólítását jelölték ki feladatként. Mint írják, Veszprém meglovagolhatná azt a trendet, hogy a turisták egyre inkább szeretnének elmerülni a helyiek mindennapjaiban, megismerni a város hétköznapi arcát, ehhez kell megteremteni a lehetőségeket. De mit kínál a dokumentum a veszprémieknek? Azt javasolja például, hogy az egyetemen tartsanak több, a nagyközönségnek szóló nyitott ismeretterjesztő előadást; készségfejlesztő klubfoglalkozásokat a passzív fiataloknak, az álláskeresőknek és az időseknek; hozzanak létre közösségi alkotóműhelyt.
Hogy a kevés konkrétumot tartalmazó dokumentum által kijelölt irányvonalak mennyire tarthatók és valósíthatók meg, az az előttünk álló hónapok és évek konkrétabb projektjeinek tervezése során válhat világossá.
