Chikán rámutatott: a mai folyamatok nagyrészt már a járvány berobbanása előtt elindultak, így nem egy teljesen új világ köszöntött ránk. A válság előtti állapotokat összegezve kifejtette: a magyar gazdaság összteljesítménye javult a 2010-es években, a teljesítményünk azonban a régióbeli országokkal összehasonlítva gyenge, alig jutottunk közelebb a fejlett országokhoz.
A közép-európai és balti régióban tíz év alatt csak Szlovákiában volt rosszabb a GDP növekedése. A Világgazdasági Fórum nemzetközi versenyképességi rangsorában a régiónk nagyjából a középmezőnyben tanyázik, a tíz ország közül Magyarország csak Bulgáriát és Romániát előzi meg – holott 2001-ben még a legjobbak voltunk a régióban, és összességében is sokkal előrébb szerepeltünk a rangsorban. Ezek az országok azonos lehetőségekkel indultak, mind átélték a szocializmust, azonos gazdasági körülmények között váltak szabaddá, a különbséget tehát nem a lehetőségek, hanem a belső folyamatok alakították ki, “magunknak köszönhetjük” ezt a rossz helyezést. A világban meglévő lehetőségeket mások nálunk sokkal jobban használták ki.
A válság hatásait elemezve Chikán felvázolta: a legtöbb országban a kormányzati befolyás a piaci folyamatok rovására erősödött, ez a tendencia a következő években várhatóan meg is marad. Hozzátette: a jelenleg zajló folyamatok és trendek – például a fenntarthatósági célkitűzések – tartósan átrendezhetik a gazdaság szerkezetét, a változások egyes területeket felemelnek, másokat elsüllyesztenek majd.
A válságkezeléssel kapcsolatban az egykori gazdasági miniszter azt fejtegette, hogy bár szimpatikusak a kormány által bemutatott alkalmazkodási és helyreállítási tervben megfogalmazott célok, azt nem látni, hogyan – és főleg: milyen forrásból – lehet ezeket elérni. Úgy véli, a politikai szándékok felülírták a gazdaság törvényszerűségeit. A pénzbőséget elősegítő monetáris politikát követve az elmúlt évtizedben a vállalati szektor növekedett, a bérek emelkedtek, megnőtt a fizetőképes kereslet, ami viszont berobbantotta az inflációt, aminek a kezelésére nem látszik az eszköztár.
A következő években a világgazdaságban folytatódnak a már említett trendek a digitalizációtól a fenntarthatóságig, noha a hangsúlyok átrendeződhetnek, kulcsszerepet kap a termelékenység. Mindeközben geopolitikai kihívásokkal küzdünk: Magyarország sorsa elsősorban Nyugat-Európához van kötve, és ezen a téren előbb-utóbb rendet kell tennünk.
