Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Egyházi épületek a Szemle fókuszában

2021. április 19. 21:14 // Forrás: Veszprémi Szemle
Megjelent a Veszprémi Szemle idei első száma, a nyomtatott példányokat április 23-án pénteken 15:00-16:30 óra között lehet átvenni a megyei könyvtárnál. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Simon Anna A veszprémi székesegyház berendezése, 1907–1917 című tanulmányában az 1907-ben fennálló állapotot vizsgálatának kiindulási alapjául határozta meg. Ahogy fogalmazta: írásának célja az ekkor használatban lévő berendezési tárgyak – művészi értékkel bíró ingóságok: oltárok és oltárképek, szószék, keresztelőmedence, szenteltvíztartó, stallumok, padok, továbbá az építészeti tagoláshoz tartozó szobrászati alkotások, rácsok, korlátok – azonosítása, valamint lehetőség szerint sorsuk követése a XX. század eleji átalakítás során.

Somorjay Sélisette A veszprémi érseki palota kápolnájáról készített tanulmányában a két nagy koncepcionálisan értékelhető korszakot mutatta be: az építéskori eredeti állapotot és a millennium korára datált restaurálást. Az újabb jelenkori restaurálás előtt rendkívül fontosnak tartja a szerző az elmélyült forráskutatást és az együttgondolkodást.

A gyulafirátóti premontrei prépostság alapítása és monostorának viszontagságai címmel közölte írását Horogszegi Tamás. Írását összefoglalásnak szánja a prépostsági romok tervbe vett állagmegóvási munkáihoz készült, építéstörténeti tudományos dokumentációba szerkesztett újabb kutatások és megfigyelések eredményének. Ezt több okkal is indokolja: hozzáférhetővé váltak az újabb műemléki gyűjteményi adatok, új és meglepő eredménye volt a türjei prépostság kutatásának, kitágultak a gyurafirátóti romok kutatási területe, valamint az évek során keletkezett szakirodalom megérett egy kutatástörténeti összefoglalóra.

Karlinszky Balázs a Cholnoky lakótelep templomának építéstörténetét mutatja be A veszprémi Magyarok Nagyasszony-kápolna és – plébániatemplom építése (1988– 1994) címmel. A templom – ami Mindszenty-emléktemplom néven is ismert –, Veszprém ötödik, legfiatalabb plébániatemploma. A tanulmányban nem csak a templom építéstörténetéről kapunk információkat, de megismerhetjük a templom építésében jelentős szerepet játszó Schall Tamás szervezőlelkészt, Kőgl Lánárdot és Mészáros Tibort is.

Kovács Győző Gyula a 2019-es év veszprémi meteorológiai viszonyait elemzi tanulmányában, kiemelve, hogy 1860 óta ez volt a legmelegebb év. Írását a már megszokott alapossággal és igénnyel készített grafikonok, táblázatok teszik teljessé.

vehir.hu
további cikkek
Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen kultúra Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen „A Brigád a múltból köpi az új kottát” – hangzik el a Killakikitt és az NKS közös, 1328 című albumának egyik számában. Péntek este pedig Veszprémben is megmutatták, hogy tíz év után sem felejtettek el rappelni. A Brigád jubileumi turnéjának első állomása az Expresszó volt, ahol egy majdnem telt házas, elképesztően jó koncertet kaptunk. De vajon létezik még underground rap Magyarországon, amikor az előadók ennyi embert képesek megmozgatni? ma 17:29 Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. tegnap 17:18 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. 2026. október 29. 14:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.