A Mies van der Rohe-díjjal az Európai Unió a kortárs építészeti megoldásokat jutalmazza. Fő célja, hogy elismerje és fókuszba állítsa a fenntartható smart városmodelleket, a nemzeteket összekötő építészeti megoldásokat, hogy növelje az európai építészek ismertségét és elismertségét és felkarolja azokat az építészetben felbukkanó innovációkat, amelyek az európai építészet sokszínűségét és az európai kultúrában betöltött egységesítő szerepét erősítik. A díjat 1987-ben alapították Xavier Rubert de Ventós EP-képviselő kezdeményezésére, és 1988 óta kétévente adják át. A Mies-díj 2001-ben lett az Európai Unió hivatalos építészeti díja.
A díjra független szakértők jelölik a projekteket. Ezután a zsűri személyes találkozón tekinti át a leadott terveket, prezentációkat, hogy meghatározza a döntőbe jutó projektek szűkített listáját. Az ítészek személyesen is felkeresik a döntős alkotásokat, találkoznak a helybeliekkel, akiknek ezek az építészeti megoldások a mindennapjaik részévé váltak, és végül mindezek alapján hozzák meg döntésüket a díjazottról. A díjakat hagyományosan egy nagy gálán adják át, melyre a nevezett alkotókat is meghívják – az alkotóknak egyébként is számos lehetőséget biztosítanak, hogy találkozzanak egymással, bemutassák munkáikat és megoszthassák egymással tapasztalataikat és gondolataikat.
A díj Ludwig Mies van der Rohe német származású amerikai építész nevét viseli, aki vezető alakja volt a Bauhausnak, az acél-üveg építészet úttörője volt, munkásságát az egységes, összefüggő terek, a tiszta szerkezeti rendszerek, az építészet esztétikájának maximalizálása jellemezte.
Az arc, a medence, két torony és egy rom projekt installációit 2019-ben helyezték ki veszprémi közterületekre az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódóan. Az alkotásokról részletesebben az átadáskor írt tudósításunkban olvashatnak:
