Időpont: 1763. június 28.
Epicentrum: Komárom
Erősség: 6,3
Távolság Veszprémtől: 75 km
Az 1763-as komáromi volt a mai Magyarország területén észlelt valaha volt legnagyobb földrengés. A Richter-skála szerint 6,3-as erősségű volt, ami nagyságrendileg a két héttel ezelőtti petrinyai rengéssel említhető egy lapon.
A komáromi földrengés korabeli festményen
Az összeomló épületek között 63-an lelték halálukat, több mint százan megsérültek. Több helyütt is megnyílt a föld, a repedésekből kénes szagú gázkitöréseket, kilövellő homokot észleltek. A földrengés következtében Komárom épülteinek harmada – köztük hét templom – összedőlt, több mint fele súlyos sérüléseket szenvedett, és mindössze kevesebb mint 10 százalék állta ki a megrázkódtatást.
“Nem tsak a’ Vár; hanem még a’ Királyi Város is, az irtóztató földindúlás által el annyira meg rongáltatott, hogy nem tsak az erősségnek némelly falai ledűlledezének; hanem még a’ Tornyok, és Szentegyházak is le omladozának, sok külömbféle épűletekkel egyetemben, ’s más épűleteknek töredékei alá temettettek. Azután is károsíttatott vala e’ Vár, és K. Város a’ föld indúlások által; de okozattyai nem annyira veszedelmesek valának”
– írta 1799-ben Vályi András.
A károk leginkább a polgárság, a nemesség lakóépületeiben, az egyházi épületekben és palotákban keletkeztek: a földművelő jobbágyság vályogházai rugalmasabb szerkezetük révén jobban ellenálltak az efféle kihívásoknak.
A romba dőlt város újraépítésénél már ezeket a tapasztalatokat is figyelembe vették: elrendelték, hogy az épületeket fából, boltívek nélkül építsék meg, az emiatt megnövekvő tűzveszélyt pedig azzal igyekeztek mérsékelni, hogy nagyobb távolságot írtak elő az épületek között.
Időpont: 1810. január 14.
Epicentrum: Mór
Erősség: 5,4
Távolság Veszprémtől: 40 km
Este hat óra körül következett be a rengés, ami Mór térségében és a Keleti-Bakonyban is súlyos károkat okozott, és a lakosság félelmét az is fokozta, hogy a térségben a következő hónapokban több mint ezer kisebb-nagyobb utórezgést észleltek.
“Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak”
– írta le a tapasztalatait a bodajki jegyző.
Az este során több kisebb-nagyobb rezgés követte egymást, a legnagyobbat utólag 5,4-es erősségűre teszik a szakértől a korabeli kárfelméréseket alapul véve. A rengés hangos morajlással járt, ami pánikot keltett a lakosságban: sokan a piactéren tábortüzeket rakva töltötték az éjszakát a januári fagyban, mert féltek attól, ha hazamennek, még álmukban rájuk dől a házuk. Luzsénszky grófnőt a romokon keresztül menekítették ki a kastélyából, a kapucinus szerzetesek kolostorában beszakadtak a lakócellák – a barátok szerencséjükre éppen a közös helyiségben vacsoráztak, amikor ez bekövetkezett.
Az 1810-es földrengés áldozatai az isztiméri plébánia anyakönyvében
Isztiméren halálos áldozatot is szedett a földindulás: a 27 éves Magdalena Kreißinger és háromnegyed éves lánya, Anna Maria Schneider vesztették életüket, amikor az anya karjában próbálta kimenteni gyermekét a házból, de az udvaron rájuk dőlt a kémény. Eszénypusztán hunyt el a rengés harmadik áldozata, a helyi kocsmáros felesége, a 45 éves Eva Mülner, akire a ház fala omlott rá.
A móri földrengés volt az első Magyarországon – és talán Európában is – amelynek felmérését és megértését tudományos módszerekkel igyekezett elérni a Kitaibel Pál vezette tudós bizottság. Munkásságukat a kortárs tudományos élete nem becsülte sokra, az utókor azonban sokat tanult részletes feljegyzéseikből.
A Kitaibelék készítette térképen a rengés terjedésének irányát jelölő nyilak és az összeomló templomok jelezte súlyos károk is láthatók
Időpont: 1985. augusztus 15.
Epicentrum: Berhida
Erősség: 4,9
Távolság Veszprémtől: 15 km
A berhidai földrengésről minden bizonnyal sok olvasónknak vannak személyes tapasztalatai is. A rengés a legnagyobb károkat Berhidán és Peremartonban okozta – ezeken a településeken 72 épületet kellett lebontani –, de kisebb károk még a Balaton-parti településeken is keletkeztek. A fő rezgést követően még több mint kétszáz utórengést regisztráltak. Az anyagi kárt milliárdos nagyságrendűre taksálták, halálos áldozatot azonban szerencsére ezúttal nem követelt a földmozgás.
