Néhány éve sikk lett a nagyvárosból falura költözni. A folyamatos nyüzsgés helyett a csendet választani, a betondzsungelből a természetbe menekülni, Excel táblák helyett kertet gondozni, állatokat nevelni, növényt termeszteni. Az alternatív utak meglehetősen széles skálán mozognak: van, aki egyszerűen csak településformát vált, de a munkáját meghagyja, más mindent maga mögött hagy, tanyára költözik vagy éppen az erdő szélére, jurtába. A kevésbé merészek csak úgy igazítják az életüket, hogy városi létük mellett a hétvégéket, a nyarakat vidéken töltik.
Mindenesetre a konklúzió ugyanaz: a jó, nyugodt, boldog élet vidéken rejtőzik. Ott ki lehet kapcsolni, nem kell annyira rohanni, lehet a kiskertben saját növényeket nevelgetni, egészségesebben élni, miközben a digitális technológia forradalmának köszönhetően nem kell úgy éreznünk, hogy bármiből is kimaradunk.
Vidáman vidéken – lehetne akár ez is az új jelszó, a Veszprém Portré legújabb lapszáma pedig éppen azt vizsgálja, tényleg olyan vidám-e ez az élet, s az urbanizáció után hogyan és miért is lett trend kiköltözni a nagyvárosokból.
Az azonos nevű rovatban ezért aztán szó esik a vidéki élet számos rétegéről, elsősorban természetesen a Bakony-Balaton régióhoz kapcsolódva. Szó esik például a digitális detoxról és a digitális nomádokról is, és olvashatunk olyan életutakról, amelyekben a szereplők fővárosi életüket cserélték le a Balaton közelségére. Buvári Tamás filmrendező, forgatókönyvíró, író például nem titkoltan dolgozik azon is, hogy egy aktív filmes közeg épüljön ki a térségben is, míg a Hideg-hegyi Menedék megálmodói, Tőgyi Balázs és Csatlós Regina példája azt mutatja meg, hogyan lehet boldogan, a Föld Anyának tetszőn, tisztességesen élni egy jurtában, egy hegyi menedékben, összetartó kisközösségben. De olvashatunk a lassúság dicséretét is hirdető sétákról és egy meglehetősen sikeres település, Bánd épüléséről is.
Hideg-hegyi Menedék / Fotó: Domján Attila
No de mit szólnak az ismerősök, amikor valaki hirtelen egy internetmentes, erdő széli helyre költözik? Elsőre valószínűleg megrökönyödnek, pedig ha megismerik, milyen szépségekkel is jár ez a modern technika mentes környezet, talán ők is elkezdenek érdeklődni iránta. A lap főszerkesztője saját tapasztalatait írta meg ezzel kapcsolatban.
Nem mindenki akar ugyanakkor kiköltözni vidékre, ám kicsit természetközelibben, „zölden” a városban is lehet élni. Például úgy, ha a zöldhulladék kezelését újragondoljuk – erről Pernesz Kata, a VKSZ Zrt. munkatársa mesél –, vagy ha a természetet bevisszük az irodákba, lakóingatlanokba, stadionokba, mint ahogy az alternatív növényesítésben és zöldfalak telepítésében úttörő Mohány és Páfra csapata is teszi.
Fotó: Polgár Martina
Az új lapszámban emellett olvashatunk még organikus építészetről és a vidéki táncéletről, valamint korábbi interjúalanyokkal is újra felvettük a fonalat.
A legújabb lapszám itt érhető el.
