Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Megújul az ország egyetlen Trianon múzeuma megyénkben

2020. június 4. 4:00
Trianon 100. évfordulója előtt alig egy héttel tartották meg Várpalotán a Trianon Múzeumnak is otthont adó Zichy-kastély fejlesztésének alapkőletételét péntek délelőtt. Az ország egyetlen Trianon-múzeumának szellemi tartalma és infrastruktúrája 465,5 millió forint uniós támogatásból újul meg még ebben az évben. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Nem is lehetett volna aktuálisabb időpontot választani az ünnepélyes alapkőletételhez, mint a Trianon 100 nemzeti emléknapot megelőző pár nap. Az ország ezidáig egyetlen Trianon múzeuma Várpalotán működik immáron 2004 óta a Zichy-kastélyban, idén pedig a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében összesen közel félmilliárd forintból újul meg kívül és belül, valamint tartalmában is. A fejlesztés márciusban indult és várhatóan még idén ősszel elkészül.

A program részeként egyébként országosan 19 kastélyt és 15 várat újítanak fel, összesen 64 milliárd forintból, köztük a 18. században épült várpalotai Zichy-kastélyt is.

Az ünnepségen Dr. György István a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a magyar várak és kastélyok megújítása történelmi adósságunk, amelynek megfizetésére nem tartozásként, hanem befektetésként tekinthetünk.

A program keretében felújított történelmi értékeink révén napjaink turisztikai igényeit is kielégítő kulturális- és szabadidőközpontok jönnek létre, amelyek vonzerejükkel hozzájárulnak a térségek gazdaságának élénkítéséhez, munkahelyteremtéshez is

- hangsúlyozta.

A várpalotai Trianon múzeum kapcsán kiemelte, hogy ez az intézmény a nemzeti emlékezet és összetartozás egyik legfontosabb jelképe.

Dr. Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa beszédében többek közt elmondta, hogy a kastélyok fizikai rehabilitációján túl fontos cél az épületek szellemi megújítása is. Ez a törekvés kiváltképp jelen van a Zichy-kastély esetében is, amit az évszázadok alatt a grófi családok mellett használtak a katonák, a kommunista párt is, most pedig múzeumként új jelentőséget kap.

Glázer Tamás a NÖF Nonprofit Kft. ügyvezetője részletezte, hogy a fejlesztés pontosan milyen elemekből áll össze. Ezek alapján teljesen felújítják, vagy kicserélik a

  • nyílászárókat,
  • vízrendszert,
  • a kiállítótereket,
  • valamint az egyik legfontosabb elemként a fűtésrendszert, így a múzeum immáron egész évben látogatható lesz.

Dr. Szabó Pál Csaba a Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kiemelte, hogy a Zichy-kastéky – Trianon Múzeum egyedisége a fejlesztés révén tovább erősödik.

A jövőnek megőrzött, felújított, rendezett környezetű épületben olyan különleges kiállítóhely jön létre, amely modern látásmódjával, innovatív tartalmi, technikai elemeivel, szolgáltatásaival nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét

- fogalmazott.

Az elnök néhány kulisszatitkot is elárult az új kiállítótérről, ezek szerint a látogatók egy dramatikus úton haladhatnak majd végig a kiállításon, ahol külön arcképcsarnokot rendeznek be azoknak az európai politikusoknak, akik felelősek Trianonért.

A kiállítás nem fél hatásos lenni

- mondta Szabó Pál Csaba.

Végezetül Kontrát Károly a térség országgyűlési képviselője megerősítette, hogy a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében megújuló Zichy-kastélynak kivételes küldetése van, hiszen 15 millió magyar számára hirdeti a nemzeti összetartozást.

A megjelentek az ünnepség végén elhelyeztek egy időkapszulát is, amelybe többek közt elhelyeztek fotókat a kastélyról és a környékről, eredeti tervrajzokat, a megyei napilap aznapi számát, illetve a projektben résztvevő összes munkatárs névjegyzékét, valamint a történelmi 64 vármegye megszentelt földjéből is egy tasakkal.

A Zichy-kastélyt a grófi család 1722-1725 között építtette barokk stílusban, kápolnáját 1727-ben szentelték fel. 1853-ban Waldstein János tulajdonába került házasság révén, aki egyébként Széchenyi István szűkebb baráti köréhez tartozott. Az idejében a kastélyban számos szellemi és tárgyi értéket gyűjtöttek össze, természetrajzi, érem- és régiséggyűjtemény is volt akkoriban Várpalotán. 1860-ban az épület leégett, amit Ybl Miklós tervei alapján építettek újjá 1863-ban, ekkor kapta meg a ma is látható romantikus díszítőelemeket a homlokzatán. Később a kastély gróf Sztáray, majd ismét Zichy, végül gróf Witzleben família tulajdonába került, 1913-ban pedig a Magyar Honvédkincstár vásárolta meg.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. tegnap 17:18 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. 2026. október 29. 14:08 Gazdaségi elemző: Jelenleg az tartja életben a magyar gazdaságot, hogy még vásárolunk a boltokban közélet Gazdaségi elemző: Jelenleg az tartja életben a magyar gazdaságot, hogy még vásárolunk a boltokban Nem az adókedvezmények vagy az általános támogatások jelentik a legfontosabb megoldást a magyar gazdaság problémáira, hanem a beruházások újraindítása. Többek között erről beszélt Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szerdai, várpalotai rendezvényén. A szakember szerint a magyar gazdaság jelenleg túlságosan a lakossági fogyasztásra támaszkodik, miközben a vállalkozások termelékenységén és a beruházások hatékonyságán is javítani kellene. 2026. október 28. 17:43

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.