Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a projekt az Európa a polgárokért program keretében valósult meg, a célja pedig az volt, hogy a programban résztvevő fiatal generációk jobban megismerjék városuk kulturális örökségét, felfedezzék a közös értékeke, megtanulják megbecsülni és kiaknázni az abban rejlő erőforrást, illetve ezen keresztül európai identitásuk is erősödjön.
A kulturális örökség felfedezésére térképek is készültek
A projekt vezető partnere Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata volt, amelyhez további öt ország, illetve város csatlakozott: a Foster Europe – Alapítvány az Erős Európai Régiókért, Eisenstadt (Ausztria); Tartu Város Önkormányzata (Észtország); Várostervezési és Fejlesztési Ügynökség, Saint-Omer (Franciaország); Népi Egyetem Lendva (Szlovénia), együttműködő partnerként pedig a passau-i Gizella Gimnázium és a város önkormányzata (Németország) is helyszínéül szolgált a projekt egyes elemeinek.
A 2018 szeptemberében indult projekt lehetőséget adott a résztvevő fiataloknak, hogy különböző tanulmányutakon feltérképezzék, milyen hatással voltak a nagyobb európai események az egyes városokra, illetve melyek azok a helyi értékek, amelyek tovább gazdagíthatják a közös európai kulturális örökséget.
Bobák Fanni középen, fehér felsőben
A másfél éves projekt zárásaként pénteken egy konferencián vettek részt a partnervárosokból érkező fiatalok, ahol Bobák Fanni, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ szenior nemzetközi szakértője ismertette részletesen a projekt eredményeit, többek között bemutatva az egyes városok által készített térképeket, melyeken a fiatalok személyes ajánlásai alapján ismerhetjük meg a várost és annak érdekes látnivalóit, szabadidős programjait – épp úgy, mintha egy barátunk vezetne körbe minket. Majd egy műhelymunka keretei között vitatták meg a fiatalok az ifjúsági önkormányzatok szerepét és az önkénteskedés jelentőségét.
Ehhez a személyes találkozókon folytatott beszélgetéseken túl egy felmérés nyújtott segítséget, melyben a partnerek többek között arra voltak kíváncsiak, hogyan vélekednek a fiatalok az Európai Unióról, hogyan változtatta meg a hozzáállásukat az ENriCH projekt saját városukról és a kulturális örökségről.
A beérkezett válaszok alapján az Európai Unió megítélése alapvetően pozitív; a fiatalok az uniós tagállamok integrációját, szorosabb együttműködését látják jó iránynak, bár a nemzeti önállóság erősítésével kapcsolatos vélemények is megjelentek. Az EU előtt álló kihívások közül a klímaváltozást, a migrációt és a munkanélküliség kezelését tartják a legfontosabbnak.
Ami a kulturális örökséget illeti, elmondható, a projekt hatására a fiatalok mindegyike úgy érzi, sokat tanult saját városáról is, elsősorban azt, hogy jóval több érték veszi őket körbe, mint gondolnák, és a történelmi emlékek is számos érdekességgel szolgáltak. Így a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek majd a kulturális örökségüknek, valamint hasonló programokban is szívesen vennének részt.
Bemutatkozik a veszprémi csapat
Alapvetően egyébként minden országra jellemző, hogy a fiatalok szeretnek saját városukban élni, ennek ellenére a válaszadók harmada tervezi az elköltözést, például tanulás miatt, de ez nem zárja ki, hogy visszatérnek eredeti lakóhelyükre. Éppen ezért a városoknak azt kell megtanulniuk, hogyan tudják visszavonzani az átmenetileg elköltöző fiatalokat, például jó állásajánlatokkal.
A projekt nem véletlenül fókuszált egyébként a fiatalokra, hiszen fontos lenne, hogy a döntéshozók az ő véleményüket is figyelembe vegyék a jövőt érintő kérdésekben. Ehhez viszont az is kell, hogy már középiskolában használható tudáshoz jussanak a fiatalok az EU-val kapcsolatban, beleszólási lehetőséget kapjanak a várost érintő ügyekbe, valamint a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos ügyekbe is bevonják őket.
