A kérdésben Parapatics Andrea nyelvészt, a Pannon Egyetem oktatóját kerestük meg, hogy segítsen tisztázni a névadással kapcsolatos tudnivalókat.
Na de ki dönti el, hogy milyen nevet adhatok a gyerekemnek?
Ahogy Parapatics Andrea fogalmazott, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének létezik egy ún. Utónévbizottsága, amely öt főből áll. Természetesen nem szubjektív alapon bólintanak rá – vagy nem – az adott nevekre, hanem egy rendkívül komoly szempontrendszer mentén. Az ötfős csapat több aspektusból vizsgálja a kérdést, hiszen van köztük névkutató, pszicholingvista, nyelvtörténész és szociolingvista is.
Mint megtudtuk, legfeljebb két utónevet lehet adni, természetesen a nemnek megfelelőt. Hogy mi dönti el azt, hogy az elfogadtatni kívánt név férfi vagy női név, azt a magyar és az európai névkultúrába való illeszkedés határozza meg. Például azok a virágnevek, amelyek eddig nem éltek személynévként, akkor illenek a magyar névkincsbe, ha női utónévként használjuk őket. A Jácint egyébként kivétel.
Ami még meghatározó, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint kell íródniuk, a mai köznyelvi kiejtésnek megfelelően, és kizárólag a negyvennégy betűs magyar ábécé betűit felhasználva. Ez magyarázza a Dzsenisz vagy a Nátániel írásképét.
Az egyik legfontosabb szempont, hogy a név később ne jelentsen semmilyen hátrányt a viselőjére.
Nem javasolják a márkaneveket, vagy azokat a neveket, amelyek csak családnévként használatosak. Az Őze nevet viszont most elfogadták utónévként, mert a középkorban egyelemű személynévként is használták: ha erre bizonyíték van, akkor egy családnév keresztnév is lehet ma.
A földrajzi nevek szintén abban az esetben jöhetnek szóba, hogyha hitelesen bizonyítható, hogy korábban – például a középmagyar korban – használták egyelemű személynévként is. Így lehetséges az, hogy ma már Apajnak is elnevezhetjük gyermekünket, hiszen ez a földrajzi név korábban személynévként is létezett.
Előfordul olyan is, hogy egy férfinévnek lesz egy női párja: a Magyaroroszágon eddig is létező Brájen névnek idén már a női párját is elfogadták, vagyis a Briannát. Egyébként kelta eredetű, jelentése pedig szilárd, erős. Az idegen eredetű nevekről általában elmondható, hogy a pozitív jelentésűeket fogadják el, így például az arab eredetű Amar nevet, ami halhatatlant jelent, vagy a török eredetű Hürremet, aminek a jelentése vidám, boldog. A többszörösen becéző formák kizáró okok lehetnek, így például a Katácskát is elutasították, a Verkát és a Böbét viszont elfogadták.
Irodalmi vagy művészeti alkotásokban szereplő fantázianeveket is elfogadnak akkor, ha beilleszthető névkultúránkba és ha nem pejoratív. Idegen eredetű nevet akkor javasolnak, ha külföldön már önálló személynévként használják. A Lóisz név idén már adható például, mert egyébként görög eredetű, és a Bibliában is előfordul.
Parapatics Andrea hangsúlyozta, hogy mindenképpen jó, ha egy meghatározott szempontrendszer gátat szab a szülői fantáziának, hiszen léteznek olyan országok, ahol semmiféle törvény nem befolyásolja a névadást, így akár az otthoni wifi-jelszóról is elnevezhetik gyermekünket.
Tudunk olyan nemzetközi esetekről ugyanis, amikor a gyermekek felnőttkorukban feljelentették szüleiket kapott nevükért,
egy kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a különös nevet viselő személyek később hajlamosak voltak deviáns viselkedésre, hiszen egész életükben gúnyolták őket nevük miatt, amit nem ők választottak.
Íme néhány nőinév, amelyeket az idén fogadtak el:
Egres, Lóisz, Brianna, Boni, Emerina, Hébé, Pippa, Nandini
Néhány férfinév, amelyeket az idén fogadtak el:
Arif, Dotán, Ildár, Timó, Őze, Terenc, Csemen, Lior
Néhány nőinév, amelyeket a közelmúltban utasítottak vissza:
Aylin, Rába, Tibina, Mézy, Samsara, Pink
Néhány férfinév, amelyeket a közelmúltban utasítottak vissza:
Oliwer, Mex, Triszmegisztosz, Dudi, Zöd
