A József Attila-díjas írót Hornok Máté, a Pannon Egyetem magyar-dráma szakos hallgatója hívta meg. A könyvbemutatóra egészen nagy volt az érdeklődés, még az sem tántorította el az irodalomkedvelőket, hogy Krusovszky, a színházi késésnél jócskán többel lepte meg a publikumot, de azt gondolom, nemcsak a saját nevemben mondhatom el, ezt igazán elnéztük neki.
Az írót kétoldalról is „faggatták”, egyrészt Ladányi István irodalmár, egyetemi docens, másfelől pedig Szabó B. Eszter, a Pannon Egyetem magyar-szakos hallgatója kérdezte. A beszélgetés megindításaként elsősorban a „praktikus” kérdések kaptak helyet, így az írói létről , valamint Krusovszky különleges kétlaki életéről kérdezték, nem véletlenül, hiszen az író életében előforduló helyszínek jórészt megjelennek a regény fiktív világában. Jogosan következhetne a kérdés, hogy miért „fiktív”, ha egyszer a valós helyszíneket ágyazta a regénybe, de kisebb módosításokkal, hiszen a több szálon futó történetnek egyik fő helyszíne Hajdúvágás, ami természetesen az író otthonáról, Hajdúnánásról „kapta” a nevét.
A regényben egészen komoly visszatekintést kaphatunk Hajdúnánás történelmi múltjáról, mint megtudtuk, az író egyfajta felelősséget érzett városa múltja iránt, amely felől főként a fővárosbaköltözés után kezdett érdeklődni. Krusovszky mesélt arról is, hogyan fogadta a város a művet, ahol egyébként szintén tartottak író-olvasó találkozót a regény kapcsán.
A regény bemutatásán túl szó esett még kisebb kulisszatitkokról is, például, hogy egy író miként él a külföldi alkotóházak használatának lehetőségével, ahová kifejezetten az alkotás céljából "telepszenek le" a szerzők. A beszélgetés után Krusovszky örömmel fogadta a köteteket dedikálásra.
