Mint azt minden kézilabdabarát tudja, a huszonkétszeres magyar bajnok MKB-MVM Veszprém szombaton (15:15) a tizenkilencszeres német aranyérmes THW Kiel gárdájával küzd meg a BL-döntőbe jutásért. Felvezető sorozatunk aktuális írásában a riválist mutatjuk be kedves olvasóinknak a teljesség igénye nélkül.
Százhárom év alatt a csúcsra
A több mint 240 ezer lakosú Kiel az észak-németországi Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa. A kikötőváros sportberkekben leginkább az 1904-ben alakított férfi kézilabdacsapatáról, a Turnverein Hassee-Winterbek (THW) együtteséről ismert. A fekete-fehér színei miatt a „zebrák” becenévre hallgató alakulat otthona az igen impozáns Sparkassen-Arena. A 10250 néző befogadása alkalmas csarnokban rendszerint telt ház előtt lépnek pályára a kézisek.
Első nagy sikereit a század derekén aratta a klub, amely 1948-ban és 1950-ben is megnyerte az akkor még nagypályás német bajnokságot. Kispályán először 1957-ben, majd 1962-ben és 1963-ban is nyerni tudtak. Ezt követően több mint három évtized telt újabb kieli bajnoki cím nélkül.
A nagy áttörés a bosnyák-horvát tréner, Zvonimir Serdarusic idején jött el, akivel 1994 és 2008 között tizenegyszer megnyerték a Bundesligát, ötször a Német Kupát, háromszor az EHF-kupát. A ’90-es évek közepén olyan sztárok „pattogtattak”a gárdában, mint Nenad Perunicic, illetve a világklasszis svéd trió, Stefan Lövgren, Magnus Wislander és Staffan Olsson.
2007-ben pedig – a Nikola Karabatic, Kim Andersson, Dominik Klein, Christian Zeitz, Vid Kavticnik és Thierry Omeyer nevével fémjelzett alakulat – felért a kontinens csúcsára, hiszen a szintén német Flensburggal szemben megnyerte a Bajnokok Ligáját.
2008-ban Alfred Gislason érkezett az együttes élére, aki 2002-ben éppen a Fotex Veszprém ellen vezette BL-győzelemre a Magdeburg együttesét. Az izlandi szakemberrel csak 2011-ben csúsztak le a bajnoki elsőségről, négy Német Kupa diadal mellett pedig 2010-ben és 2012-ben sem találtak legyőzőre a legrangosabb európai kupasorozatban.
Továbbra is nagyon erősek
Ki ne emlékezne? A 2012/13-as idényben Veszprém és a Kiel a BL csoportkörében, majd a negyeddöntőkben is „összefutott”. Előbb a magyar bajnok 31:30-ra nyert hazai pályán, ám a Sparkassen Arénában súlyos vereségbe szaladt (32:21-re nyertek a németek). A negyeddöntőben aztán mindkétszer a Gislason-csapat diadalmaskodott (mindkét találkozón egy-egy találattal), így egy évvel ezelőtt elütötték a mieinket a négyes döntőtől.
Kölnben aztán – jókora meglepetésre – csak negyedik lett a THW, az idény végén pedig négy meghatározó sztárjuk – Thierry Omeyer, Daniel Narcisse, Markus Ahlm és Momir Ilic – is távozott. Utóbbi éppen Veszprémbe érkezett…
A szezont megelőzően sokan azt gondolták, hogy a német rekordbajnok idén már nem lesz képes megőrizni évek óta fennálló dominanciáját, erre azonban alaposan rácáfoltak. Imponáló magabiztossággal jutottak az idei Final Fourba, úgy, hogy egyetlen döntetlen mellet csak a lengyel Kielce otthonában kaptak ki. Hazájuk kupasorozatától ugyan idő előtt búcsúztak, de a bajnokságot – a Rhein-Neckar Löwennel óriási versenyfutásban – jobb gólkülönbségüknek köszönhetően behúzták.
Nem szabad elfelejteni: a legeredményesebb múlttal és legnagyobb presztízzsel rendelkező német klubnál továbbra is „hemzsegnek” a világklasszisok. Kapujukban a Johan Sjöstrand, Andreas Palicka svéd duó idén ugyan adós maradt az extra teljesítménnyel, de gyengének ezen a poszton sem nevezhetőek. A széleken ugyanakkor egészen zseniális játékosokkal büszkélkedhetnek, a jobb oldalon a svéd Niclas Ekberg és a német Christian Sprenger, a balon pedig Gudjon Valur Sigurdsson és Dominik Klein is a legjobbak közé tartozik.
A gárda első számú gólfelelőse a volt veszprémi Marko Vujin, aki a Bundesligában 248 találatával gólkirály lett, s a BL-ben is csapata legeredményesebbje. „Helyettese” pedig a nyáron Veszprémbe érkező Christian Zeitz. Balátlövőben Filip Jicha riogatja a kapusokat, aki emellett a védelem egyik oszlopa is. A cseh „bombázót” a fiatal tunéziai Wael Jallouz igyekszik tehermentesítni. A karmesteri pálcán pedig két északi kiválóság, az izlandi Aron Palmarssron és a dán Rasmus Lauge osztozik. Beállóban a dán Rene Toft Hansen és a német Patrick Wiencek keseríti a riválisok életét.
A Kiel útja a Final Fourba
Csoportkör
Orlen Wisla Plock–THW Kiel 33:34 (14:14)
THW Kiel–KIF Kolding 29:26 (12:14)
THW Kiel–FC Porto Vitalis 30:25 (17:11)
KS Vive Targi Kielce–THW Kiel 34:29 (17:11)
Dunkerque–THW Kiel 21:29 (13:19)
THW Kiel–Dunkerque 28:25 (15:12)
THW Kiel–Orlen Wisla Plock 34:25 (16:11)
KIF Kolding–THW Kiel 24:26 (13:13)
THW Kiel–KS Vive Targi Kielce 28:28 (13:16)
FC Porto Vitalis–THW Kiel 27:31 (17:16)
Negyeddöntő
Első mérkőzés: HC Metalurg–THW Kiel 21:31 (9:14)
Második mérkőzés: THW Kiel–HC Metlaurg 34:26 (19:11)
Nyolcaddöntő
Első mérkőzés: HC Motor Zaporozhye–THW Kiel 28:31 (14:16)
Második mérkőzés: THW Kiel–HC Motor Zaporozhye 40:28 (20:13)
Legjobb gólszerzőik a sorozatban: 1. Marko Vujin (szerb) 78, 2. Filip Jicha (cseh) 64, 3. Niclas Ekberg (svéd) 45, 4. Gudjon Sigurdsson (izlandi) 38, 5. Aron Palmarsson (izlandi) 33.
A Kiel kerete a 2013/14-es idényben
Kapusok: Johan Sjöstrand, Andreas Palicka (svédek), Moritz Krieter (német).
Irányítók, átlövők: Filip Jicha (cseh), Wael Jallouz (tunéziai), Aron Palmarssron (izlandi), Rasmus Lauge (dán), Christian Zeitz (német), Marko Vujin (szerb).
Szélsők: Gudjon Valur Sigurdsson (izlandi), Dominik Klein, Rune Dahmke, Christian Sprenger (németek), Niclas Ekberg (svéd).
Beállósok: Rene Toft Hansen (dán), Patrick Wiencek (német).
Edző: Alfred Gislason.
A klub eredménysora
19-szeres német bajnok (1957, 1962, 1963, 1994, 1995, 1996, 1998, 1999, 2000, 2002, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2012, 2013, 2014)
9-szeres Német Kupa-győztes (1998, 1999, 2000, 2007, 2008, 2009, 2011, 2012, 2013)
3-szoros Bajnokok Ligája-győztes (2007, 2010, 2012)
3-szoros EHF-kupa-győztes (1998, 2002, 2004)
