Az augusztus elején megjelent lapszámban elsősorban a nyár első felének veszprémi eseményeivel foglalkoznak. Mint azt Géczi János főszerkesztő összefoglalta, A Tánc Fesztiváljáról egy viszonylag terjedelmes blokkot szerkesztettek össze, és a VeszprémFestet is egy erős kéziratcsomaggal dolgozták fel.
Ladányi Ibolya Legyen a Színházkertben című írása a Rátonyi Róbert Operettfesztivált vesézi ki, és — ahogy Géczi fogalmazott — azt hangsúlyozza, hogy az operett bármennyire is avíttnak es kispolgárinak tekinthető, a színészek számára különleges kihívásokat es feladatokat tartogat. A főszerkesztő elmondta, hogy a képzőművészeti blokk két írása, a Tót Endre kiállítását és a Herendi életfát taglaló darabok is megragadhatják az olvasók figyelmét.
A nyár pezsdítő élményei mellett a lapszám foglalkozik a veszprémi kulturális élet néhány nehéz kérdésével is. Lukács Elek írása a Konziról egy “szívbemarkoló requiem” a megszűnt zenei középiskola múltjáról, Schreiber Márta pedig az Ünnepi Könyvhét — és általában a veszprémi irodalmi programok — kapcsán fogalmazta meg, hogy bár “a szervezési nehézségek ellenére gazdag és jól összeállított program várta” az érdeklődőket, “az embereket még csak lassításra sem késztette a könyves pavilonok látványa, a legkisebb érdeklődést sem mutatták a színpadon zajló beszélgetések iránt”. A feltett kérdésekre — mit lehetne másként csinálni, hogyan lehetne elérni a fiatalokat — még meg kell találnia a választ a helyi irodalmi élet szervezőinek.
A lapszám egyik fontos anyaga még Balázsik Tamás munkája, a Fenyves utca 19. szám alatt található, a piaristák 18. századi gazdasági épületének történetét és jelentőségét feltáró írás.
