Dr. Markovszky György elnök szerint mindez azért is fontos, mert bár sikerült kimásznunk a korábbi rendkívül nehéz helyzetből és a gazdasági szereplők is talán egy fokkal felkészültebbek lettek, néhány éven belül ismét elérhet minket egy válság, hiszen a gazdasági körforgás már csak ilyen.
– Ahhoz, hogy ne csak éppen túléljünk, ismét mindent elölről kezdve, hanem a munkaerő megmaradjon, megfelelő tudással kell felvérteznünk magunkat. Ne gondoljuk, hogy ezzel már rendelkezünk, hiszen a magyar piacgazdaság még nem tekint vissza túl hosszú időre – intett Markovszky.
Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke előadásában arról beszélt, hol tart jelenleg a magyar államháztartás és mire számíthatunk az előttünk álló években, a teljes képhez felvillantva az elmúlt évtized folyamatait is.
Kovács szerint ígéretes a magyar gazdaság jövőbeli fejlődése. Ugyan 2008-ra sikerült eljutnunk arra a pontra, hogy külső sokk nélkül is csőd közeli helyzetbe került volna a gazdaság, a negatív spirálból kilépve mostanra erőteljes nemzetközi bizalom épült ki Magyarországgal szemben, ami például a hitelezést illeti. Növekedik a GDP, amelynek a mértéke nagyobb, mint az államadósságé és az államháztartás együttes kiadása, mindebben pedig a járműiparnak és a szolgáltatásoknak is szerepük van. Pozitív tendencia az is, hogy egyre kisebb az EU-s források felhasználási aránya, de arra oda kell figyelnünk, hogy ezeket a jövőben is értékteremtő, gazdaságilag megtérülő beruházásokra használjuk fel.
Mindennek köszönhetően egyelőre azonban a 2019-es nyugodt, cselekvésre alkalmas évnek tűnik, az államháztartásban sikerült tartalékot felhalmozni és jó eséllyel a pénzforgalmi hiány is lecsökken. Nyugodtan hátradőlni azonban nem szabad. Erre figyelmeztet az a tény is, hogy Magyarországon a környező országokhoz képest nagyobb a munkaerőhiány. Erre megoldást kell találni, az extenzív növekedés helyett hatékonyság alapú, intenzív gazdálkodásra kell átállnunk, javítani kell a versenyképességünket és támogatni a kkv-kat.
– Lényegi, kedvezőtlen változásokra a következő időszakban egyelőre nem kell számítani, 2021–22 körül azonban várhatóan nehézségek lehetnek. Ezért nem szabad a tartalékainkat felélni és csupán a növekedést szem előtt tartani. Továbbra is konzervatív kiadási politikát kell folytatni, azaz csak addig szabad nyújtózkodnunk, ameddig a takarónk ér. A kiegyensúlyozottság mindig fontosabb, a magyar gazdaság sikere pedig a hitelességen, a költségvetési fegyelmen és az államadósság csökkenésén múlhat – zárta gondolatait Kovács.
A fórumon szóba kerültek a jövő kérdései is, elsősorban az EU-s források szempontjából. Dr. Zúgó Liliána, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének gazdasági elemzője elmondta, a 2019-es országjelentés szerint egyre jobb az egy főre jutó GDP aránya Magyarországon, nőtt a foglalkoztatottság, miközben a szegénységi mutatók csökkentek, noha még mindig minden ötödik magyar kitett a szegénységnek. Általában azonban pozitívak a mutatóink és jó a költségvetésünk, ezért most kell növelni a termelékenységet és hosszú időre beruházni. Ennek egyik módja lehet a digitális gazdaság, amire azért is érdemes odafigyelni, mert várhatóan a 2021-27-es uniós költségvetés fókuszában is ez áll. A szakértő szerint emellett a prioritások között fog szerepelni a környezetvédelem és a mezőgazdaság, az ifjúság, az egészségügy, a szociális infrastruktúra, valamint a kisvállalkozások támogatása is.
Az előadások mellett a fórumon átadták a Felelősség a Közösségért és Környezetért Díjat is, melyet idén a Csatári Plast Kft. kapott, valamint együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
