A megemlékezés vezérszónoka Hollik István, a Fidesz-KDNP parlamenti képviselője, kormányszóvivő volt. Hollik kijelentette: a kommunizmus végképp el akarta törölni a múltat, emberek százezreit bélyegzett meg és semmisített meg fizikailag, ellehetetlenítették és kirabolták az egyházakat. Kényszermunka, cenzúra, embertelenség - ezek a kommunizmus ismérvei.
Hangsúlyozta: mi, akik az emlékezés puszta vágya révén antikommunisták vagyunk, úgy gondoljuk, hogy a jóisten az embert tökéletlennek, ugyanakkor jónak és szabadnak teremtette. Olyannak, aki közösséget alkot a vele együtt élőkkel, jobbá szeretné tenni a helyet, ahol él. A kommunisták ezzel szemben minden emberre eredendően rosszként tekintettek, akit szabályozni kell, kordában kell tartani, osztályokba sorolva egymás ellen kell hangolni.
A kommunizmus története egy torz gondolatkísérlet brtuális gyakorlatba ültetése, majd milliók életének feláldozása után annak bukása.
Az emlékezés felelőssége, hogy ez többé soha ne történhessen meg, a lelketlen fenevad éppen ezért akarta ezt a természetes ösztönünket elvenni. Hollik kijelentette: a kommunizmus ugyan elbukott, de a 21. században is leselkednek ránk veszélyek. A kormányszóvivő szerint ezt a veszélyt ma a liberalizmus jelenti, ami a nemzeti értékeket támadja, nemzetközi birodalom kialakítására törekszik, hiszen a természetes védekező ösztönök megrogyasztása csak birodalmi elnyomással működhet.
Moszkva heyett ma brüsszeli bürokraták adják az utasításokat. Hollik hozzátette: a liberálisok az Európai Egyesült Államok létrehozására törekszenek, ez nem valósulhat meg a határok elmosása, a lakosság cseréje, migráció nélkül. Mi magyarok, '56 szellemi örökösei azonban tudjuk, hogy csak akkor őrizhetjük meg az értékeinket, ha szabadok vagyunk.
A beszédet követően a megemlékezők elhelyezték koszorúikat és virágaikat Brusznyai Árpád emlékművénél.
