A találkozón megszületett döntésekről szerdán sajtótájékoztatón számoltak be a V4 képviselői.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, az ülés első napján 31 kelet-közép-európai, együttesen több mint 6 millió tonna gabonát és repcét feldolgozó bioüzemanyag-gyártót tömörítő szervezet vezetőivel tárgyaltak arról, hogy a jövőben növeljék a bioüzemanyagok bekeverési arányát. Jelenleg Magyarországon ez az arány hét százalék, 2020-ig azonban szeretnék elérni a tíz százalékot. Ez nemcsak azért fontos, mert 2020 után már nem lesz lehetőség a növekedésre az EU-n belül, de a környezetvédelem szempontjából is, hiszen pontosan ennyi százalékkal tudnánk kiváltani a szénhidrátok felhasználását.
Az ágazat szereplői javaslatot tettek arra, hogy az agrárkamarák vezetői országuk döntéshozóival konzultálva még az év végéig vezessék be a 10 térfogatszázalék etanolt tartalmazó E10, illetve a 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó B7 üzemanyagokat. Ezzel évente több milliárd literrel csökkenthető lenne a régió olajszükséglete, az ipar és a mezőgazdaság is jól járna, hiszen jelentősen mérsékelhető lenne a GMO-mentes melléktermékekkel az importál génmódosított szójától való függőség is, a bekeverési arány növelése pedig a térség gazdálkodóinak versenyképességét is növelné, valamint további vidéki munkahelyek létrejöttét segítené elő – magyarázta Győrffy.
Évről évre visszatérő kríziseket él meg az egyes gyümölcsök piaca, ami legélesebben az almapiacon volt érzékelhető az utóbbi időben. A képviselők szerint a megoldás az összefogásban és az egységességben rejlik: többek között kötelező felvásárlási szerződés alkalmazását vezetnék be a feldolgozók és a gazdálkodók között, amelyben mindenképpen szerepel a felvásárlási ár, vagy egy olyan objektív elemekre épülő képlet, amiből kiszámítható az ár. A további kérdések megvitatására egy külön munkacsoportot hoznak létre az agrárkamarák.
Az eseményen szó esett a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről is. A szakemberek határozottan elutasították, hogy az EU javaslatára csökkentsék a jelenlegi, 15%-os költségvetést 2020 után. Ez az a szint, amit minimum meg kell tartani, a legjobb azonban az lenne, ha ez az arány növekedhetne.
A képviselők bíznak benne, hogy az eddigi tapasztalatokhoz hasonlóan sikerül az EU szintjén is érvényre juttatni elképzeléseiket.
