A döntést pénteken délután, Budapesten hirdette ki a bírálóbizottság a három pályázó város, Debrecen, Győr és Veszprém csapatainak részvételével.
Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár megnyitó beszédében úgy fogalmazott: valójában mind nyertesek vagyunk és mind gazdagodtunk, függetlenül attól, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címnek csak egy kiválasztottja lehet. Valójában azonban mindhárom város megérdemelné ezt a titulust, hiszen példaértékű helytállásról és komoly munkáról tettek tanúbizonyságot az elmúlt időszakban.
Zupkó Gábor
– 2018-ban ünnepeljük a kulturális örökség európai évét, ami Európa kiemelkedő művészeti eredményeit, hagyományait és értékeit állítja reflektorba. Lehetőséget kínál, hogy bemutassuk Európa kulturális sokszínűségét és elősegíti, hogy a kultúra még jobban hozzájáruljon Európa gazdaságának és társadalmának fejlődéséhez. Pontosan ezeket a célokat szolgálja az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés is – hangsúlyozta köszöntőjében Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. – A cím lehetővé kívánja tenni, hogy az európai polgárok többet tudjanak meg egymás kultúrájáról, megcsodálják közös történelmünk emlékeit, megtapasztalják az európai értékek gazdagságát és az európai összetartozás érzését.
A megtisztelő címet eddig összesen 60 város viselhette, amely minden esetben hosszú távú fejlődést hozott a város kulturális infrastruktúrájában, növelte a polgárok önbecsülését és a város iránti büszkeségét, javította a városról kialakult korábbi képet, aktívabb résztvevőket eredményezett a kultúrában, fokozott turizmust, nagyobb ismertséget és gazdasági előrelépést eredményezett.
Aiva Rosenberg
A címet eddig minden évben két európai város nyerhette el, 2023-ban egyedülálló módon azonban csak Magyarországról kerül ki győztes. Az első fordulóban összesen hét pályázó vett részt: Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém, közülük végül Debrecen, Győr és Veszprém került be a második fordulóba.
A döntőbe jutott városok mindegyikének november 9-ig kellett leadnia végleges pályázati anyagát, majd ezt követően a 12 tagú bizottság öt zsűritagja személyesen is meglátogatta a pályázó városokat – Veszprémbe december 12-én, szerdán látogattak el –, pénteken pedig utoljára prezentálták a városok elképzeléseiket a zsűri előtt.
GALÉRIA: Nézze meg fotóinkat az eredményhirdetés helyszínéről!
Aiva Rosenberg, az európai testület elnöke elmondása szerint szerették volna, ha mindhárom város nyerhetett volna, hiszen mind nagyszerű munkát végeztek és rengeteg új, progresszív gondolattal találkoztak az első válogató óta. A végső döntésnél végül hat fő szempontot vettek figyelembe, amely alapján javaslatot tettek az EMMI-nek, ki viselje a címet 2023-ban: ezek a város kulturális stratégiája és az EKF-fel való kapcsolata, a pályázat művészeti, kulturális tartalma, az európai dimenzió megjelenése, a város pénzügyi és szervezeti kapacitása, az elképzelések társadalmi hatása, illetve a pályázat költségvetése.
Mindezek alapján az Európa Kulturális Fővárosa cím győztese végül Veszprém lett.
Ezzel a város, illetve a balatoni régió lehetőséget kapott, hogy a kultúra eszközével, a polgárok bevonásával megteremtse Európa jövőjét – hiszen éppen ez az EKF kezdeményezés lényege: interkulturális párbeszédet folytatva továbbadni az örökségünket és valami újat létrehozni – mondta el az elnök asszony beszédében.
A döntést hatalmas üdvrivalgás fogadta, Porga Gyula polgármester pedig úgy fogalmazott: egy fantasztikusan kiélezett versenyben kerültek ki győztesként két nagyon tekintélyes magyar város mellett.
„Ha értékelnem kell a győzelmet, az első gondolat ezért mindenképpen az örömé. A második pedig a köszöneté, hiszen az, hogy idáig el tudtunk jutni, csapatmunka eredménye. Szeretném megköszönni a térségben lévő polgármestereknek, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, vállalkozásoknak, hogy segítettek minket és szurkoltak nekünk végig.
Holnap ugyanakkor már megkezdődik a munka, mert az, hogy Veszprém egyedül viselheti 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet, egyben nagy felelősség is. Akár csak az, hogy közben a magyar kultúrát is kell képviselnünk. Ám ha ugyanazt az egységet, bizalmat, erőt meg tudjuk tartani, ami a pályázat megírásához vezetett, akkor biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog.”
A komoly munka valóban most kezdődik, az EKF testülete pedig a továbbiakban sem engedi el Veszprém kezét: folyamatosan nyomon követi majd, hogyan halad a pályázat megvalósítása.
