Mihalovics Árpádnak könnyű volt megszerveznie az együttműködés alapját szolgáló találkozót, hiszen
évekig tanított a párizsi Sorbonne
Egyetemen. Barátai az Euró-Mediterrán együttműködés jegyében elsőként Marokkót
javasolták a professzornak. Miután egyeztetett a külügyi bizottsággal, felvette
a kapcsolatot a marokkói nagykövettel. Az áprilisi útnak több állomása is volt,
hiszen minden jelentős felsőoktatási intézménybe el akartak látogatni. Elsőként
a rabati V. Mohammed Egyetem rektora és rektorhelyettese fogadta a magyar
delegációt. A fővárosban, Rabatban – de ez a többi városra is jellemző volt –
elsősorban a mérnöki, kiemelten a környezetmérnöki mesterképzések, illetve az
informatika után érdeklődtek. Ez érthető, hiszen ezen a területen nincsenek
igazán jól képzett szakembereik. Cassablanca elővárosában, Mohammediában a II.
Hassan Egyetemen fogadták a Pannon Egyetem professzorait.
Ez az intézmény egy rendkívül modern épület, - jegyzi meg Mihalovics Árpád, mindössze 150-200 méterre az óceántól. Látványa is páratlan élményt nyújt. Mohammediában is teljes mértékig nyitottak az együttműködésre, - meséli a professzor. Elsősorban őket is a környezetvédelem, a kémia érdekli, de kíváncsiak voltak a kommunikáció, illetve nemzetközi kapcsolatok képzési területeire is. Cassablancában, utazásuk utolsó állomásán, a bölcsész, illetve mérnöki kar dékánjával tárgyaltak. A II. Hassanon felmerült egy germanisztikai mester képzés létrehozása is, melyben segítséget nyújthatna a Pannon Egyetem. Az úgynevezett SEGAPEC talán az egyik legnagyobb élményt nyújtotta. A cassablancai magán egyetemnek mintegy 1200 hallgatója van.
Rengeteg tapasztalattal gazdagodott a delegáció, hiszen Marokkó Afrika egyik legkülönösebb állama. A legnagyobb végletek jellemzik. Míg az ország egyik felében nyomornegyedek sorakoznak, ugyan úgy megjelennek a hatalmas, pompás villák is. Ha felkel a nap, az utcákat elöntik az öltönyös üzletemberek. Egyszóval szemmel látható a nagyiramú fejlődés – meséli Mihalovics Árpád. A felsőoktatásban is látszik a haladás, de a 32 millió lakosú Marokkóban még mindig csak 450 ezer a hallgatók száma. Az emberek 50 százaléka tulajdonképpen analfabéta. Holott meg van az a hatalmas előny, hogy a felsőoktatás ott teljesen ingyenes. Az egykori francia, spanyol gyarmat ország átvette az európai kultúrát, professzoraik európai mércével mérhetők, az felsőoktatásban az egyetemek színvonala a magyar főiskolaival felel meg. A kulturáltság a vallásra is jellemző, hiszen példamutató, ahogy megférnek egymás mellett a vallások, a keresztény és a mohamedán.
Professzoraink jó
élménnyel tértek haza, európai ételeken élhettek – azért a páratlan marokkói
édességeket ők is megkóstolták – és európai kultúra vette körül őket. Azért
néhány hely-specifikus dolgot is megtanultak, például azt, hogy ha Marokkóban
bemész egy üzletbe, szinte kötelezően elvárják, hogy alkudj.
Természetesen ők is vendégül hívták az ottani egyetemek vezetőit. A második találkozóra, akkor már Magyarországon az ősszel kerülhet sor. 2009 januárjában pedig reményeik szerint alá is írják a keretszerződést.
