Amikor reggel megszólal az ébresztőóra, a redőny automatikusan felhúzódik. Mire kiérünk a konyhába, a kávéfőző már elkészítette a friss feketét, pont úgy, ahogy szeretjük. Ha megreggeliztünk (a hűtő emlékeztet, hogy lassan elfogy a margarin, és megkérdezi, hogy hozzáadja-e a bevásárlólistánkhoz), nyugodtan elindulhatunk dolgozni. A lakás érzékeli, ha senki nincs otthon, és takarékra kapcsolja a fűtést, valamint lehúzza a redőnyt, hogy ezzel is egy plusz szigetelő réteget vonjon az ablakok elé.
Egy alkalmazáson keresztül bármikor, bárhonnan leolvashatjuk a villany-, gáz- és vízórát, az app pedig figyeli, ha az üres lakásban valami túl sokat fogyaszt, és azonnal értesít minket, ha csőtörés van, vagy nem zártuk el a gázcsapot. A telefonunk GPS-ének köszönhetően a lakás észreveszi, ha hazafelé tartunk, és felkészül, hogy az előre megadott hőfok és páratartalom várjon minket otthon. Nyáron a rendszer nem csak a légkondival tudja szabályozni a lakás hőmérsékletét: ha egy szobában túl meleg van, automatikusan szellőző állásba nyílik az ablak, és az sem baj, ha közben egy váratlan nyári zápor érkezik, ebben az esetben az összes ablak rögtön becsukódik.
De ezek csak a legbénább, előre programozott vagy távirányítással működtethetőfunkciók. Mert az igazi biznisz a mesterséges intelligenciákban lesz – nem véletlen, hogy az autóipartól a mezőgazdaságig szinte minden területen milliószámra öntik a dollárt a kutatásokba.
Hogyan működhet ez a valóságban? Erre kiváló példa az a rendszer, amit a Facebook-alapító Mark Zuckerberg álmodott meg. Virtuális asszisztense például figyelmezteti, ha felébredt a kislánya, felismeri és beengedi a látogatóba érkező barátait, rokonait. Aki Markhoz hasonlóan beszélgetni szeretne a lakásával, az egyébként megteheti: hangalapú otthonvezérlő rendszert az Amazon és a Google is készít.
Hogy mikor válik az okosotthon luxusból hétköznapi valósággá? Nem mostanában, de az szinte biztosra vehető, hogy a következő évtizedben egyre többféle okos eszköz terjed el a magyar háztartásokban is.
