A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Marketing Klub és a Humán Szakemberek Klubja prof. dr. Svéhlik Csaba Európa-díjas mérnök-közgazdászt hívta meg szerdára, hogy tartson előadást a munkáltatói márkaépítés fontosságáról.
Az MTA Marketing albizottságának tagja egyórás előadásában részletezte azt a sokat emlegetett tézist, miszerint ma már tényleg nem csak az számít, mennyit képes fizetni egy cég az alkalmazottainak. Sokat nyom a latba az adott vállalat ismertsége és hírneve is. Emiatt pedig rá van kényszerítve arra, hogy építse is magát, mint márkát.
A rendkívül gyorsan és ellentmondásosan változó világban egy biztos dologra építhet egy cég: ha meg tudja tartani magának a megfelelő szakembereket, és ki tudja „húzni” belőlük a tudást. Ez pedig rendkívül nehéz manapság, hisz amellett, hogy a kisvállalkozások manapság nincsenek túl jó helyzetben a globális verseny, a folyamatosan változó üzleti környezet, a technológiai változások, és a munkaerő-hiány miatt, Magyarországon még az is hátráltató tényező, hogy a lakosság a felmérések szerint a saját életét és gazdasági helyzetét illetően a legpesszimistább nemzet a régióban.
Svéhlik Csaba korábban az autóiparban dolgozott, ma a PL Beauty cosmetics ügyvezető igazgatója. Fotó:autószektor.hu
„Ha egy országban nincs társadalmi kohézió, nehéz a munkáltatóknak márkát építeni, mert a hatás sokkal gyengébb lesz. Fontos, hogy a magyar vállalkozások tagjai optimistábbak legyenek”- mondta a professzor, majd hozzátette azt is, hogy itthon lesújtó a helyzet, ami a márkaépítést illeti, ugyanis a magyar kkv-k 80%-a semmilyen marketingtevékenységet nem végez. „Akik foglalkoznak vele, azok is csak csírájában.”
Gyorsuló innováció, zabolátlan generáció
Jelenleg a 4. ipari forradalom zajlik, ami miatt a jövőben sokkal több okosabb emberre, és kevesebb fizikai munkásra lesz szükség. A marketing és a HR-szakemberek nagy kihívás előtt állnak, mert ma az Y és a Z generáció a legaktívabb a piacon. Ők azok, akik nem a munkahelyhez lojálisak, hanem a feladathoz, szeretik a gyors karriert, fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya, és kell nekik a napi elismerés - sorolta Svéhlik. Ugyanakkor ők azok is, akik szeretnék jobbá tenni a világot, ezért rendkívül kritikusak, zabolátlanok, a vezetőket pedig nem a „vállap” hanem a tudásuk alapján ismerik el. „Jellemző, hogy későn, akár délelőtt 11-kor állnak neki dolgozni, viszont akár éjfél után is képesek egy-egy projekt miatt az irodában maradni”- osztotta meg tapasztalatait.
A munkáltatói márkaépítésnél imázsnál e két generáció attitűdjeire érdemes hosszútávon alapozni, hisz rendkívül szeretik a márkákat, szeretnek „menő” cégeknél dolgozni. Őket kell keresni, gondozni, fejleszteni, motiválni és megtartani - mondta.
A jövőben okosabb emberek kellenek
A jövőben sokkal nagyobb tudású és képzettebb munkásra lesz szükség, az élethosszig való tanulás elengedhetetlen, mert a jövőben olyan tevékenységek is megjelennek majd, amelyek ma még nem is léteznek. Magas hozzáadott értéket termelő cégeket kell Magyarországra vonzani, és önteni kell a pénzt a képzésekbe, hisz Széchenyi szavaival élve kiművelt emberfőkre lesz szükség- vélekedett a jövőről Svéhlik, aki szerint a vállalatoknak sokkal erőteljesebben kell majd foglalkozni a tehetségmenedzsmenttel és a társadalmi felelősségvállalással is.
„A képzett munkaerőért élesebb harcok fognak zajlani, mint ami manapság a betanított munkásokért folyik”- zárta gondolatait.
