A rendezvényt megnyitó Porga Gyula polgármester elmondta: az EKF nem egy klasszikus európai uniós pályázat, nem arról szól, hogy a nyertes város fesztiválvárossá váljon egy évre, hanem a közösségépítés a lényege.
„Nem az a cél, hogy Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa legyen, hanem az, hogy 2030-ban a veszprémi közösség minden egyes tagja sokkal boldogabb legyen, mint most.”
Az EKF-pályázat egy eszköz, hogy figyelmet és forrást teremtsen a városnak. Mindenkinek van egy jövőképe, hogy mit kellene javítani, mit kellene hozzátenni, hogy jobb legyen. A mi feladatunk, hogy ezeket az egyéni álmokat összefésüljük – mondta a polgármester.
Az EKF eredeti célja az, hogy az Európai Unióban a gazdasági együttműködések mellett megmutassuk egymásnak kulturális értékeinket – mondta Mike Friderika, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ munkatársa. A program tágan értelmezi a kultúra fogalmát: az oktatástól kezdve a sportéleten át sok minden beletartozik, ami a közösségfejlesztés terepe lehet.
Jó néhány EKF-program azért sikerült rosszul, mert túl nagyot álmodtak a városok – tette hozzá Mike, utalva Pécs példájára, ahol óriási kulturális intézményeket építettek, amiknek a fenntartásába a város majdhogynem belerokkan. Ezt ezúttal szeretnék elkerülni.
Az egész napos konferencián olyan témákkal foglalkoztak a résztvevők, mint a civil szervezetek, a fiatalok szerepe a pályázatban. Felmérték, hogy milyen tényezők adhatnak okot az elégedetlenségre Veszprémben, mik azok a tényezők, amik miatt korábbi kötődések nélkül a városba költözik valaki, és hogyan lehetne hazavonzani azokat a fiatal veszprémieket, akik máshol találták meg a számításaikat.
