Az egyetem életében ünnepszámba menő verseny célja, hogy
a hallgatók tesztkörülmények között, de éles szituációban is bizonyíthassák, elég rátermettek ahhoz, hogy a munkaerőpiacra lépjenek és ott megállják a helyüket.
Csizmadia Tibor, Kovács Zoltán, Szentes Balázs
– Egy olyan win-win-win helyzetet akarunk teremteni, ahol az egyetem, a hallgatók és a leendő munkaadók együttesen tesznek azért, hogy felkészült, talpraesett és mindennapi helyzetben is bizonyított munkaerő kerüljön ki a piacra – mondta el Csizmadia Tibor, a Tímár László Alapítvány kuratóriumának elnöke az esemény hétfői sajtótájékoztatóján. Meglátása szerint ebben a versenynek sokkal nagyobb hozadéka van, mint a tantermi oktatásnak, hiszen az osztályzatok valójában nem egyenlők azzal, hogy a hallgató miként fogja megállni a helyét az életben. Az éles szituációban felmutatott tudás és a megszülető és adott esetben a résztvevő cégek életében alkalmazott megoldások viszont jóval árulkodóbbak.
A Pannon Egyetem egykori oktatójának emlékére létrehozott versenyen idén összesen 16 csapat versengett, közülük 12 a Pannon Egyetemet képviselte, míg a 4 meghívott csapat a Pécsi Tudományegyetemről, a Budapesti Műszaki Egyetemről, a Miskolci Egyetemről és a komáromi Selye János Egyetemről érkezett – tájékoztatott Szentes Balázs főszervező.
A hallgatók a zsűri előtt prezentálják terveiket
A hallgatóknak idén először nem egy for-profit, hanem egy non-profit cég problémájára kellett megoldást találniuk, amire összesen 24 órájuk állt rendelkezésre. Az esettanulmányt a Hungarian Business Leaders Forum szolgáltatta, amelyet 25 évvel ezelőtt Károly herceg alapított. Az alapítvány 10 éve működteti a ROMASTER Programot, amely a tehetséges roma fiataloknak nyújt kiugrási lehetőséget: jelenleg 50 diákot segítenek 22 támogató vállalat segítségével, idén júniusban pedig várhatóan 23 diplomásuk lesz.
A HBLF ezúttal a versenyen résztvevő hallgatókon keresztül arra a kérdésre kereste a választ,
hogyan lehetne könnyebben elérni és motiválni az Y és Z generációt a mai digitalizált világban, miként tudnák a tehetséges, tanulni vágyó roma fiatalokat rávenni arra, hogy merjenek pályázni hozzájuk, hogy érezzék, ők is képesek érettségit és versenyképes diplomát, nyelvtudást szerezni és egy új, roma értelmiségi réteget létrehozni Magyarországon.
Pataki Eszter
A feladat részeként a csapatoknak elsősorban a stratégai és pénzügyi támogatás kidolgozásában kellett tervekkel előállni azt illetően, hogy az adó 1%-on és a szponzorokon túl milyen egyéb lehetőségekben lehet gondolkodni. Továbbá arra is választ kerestek, ki az ideális dolgozó, és milyen kompetenciák, képességek birtokában kell lennie – mondta el Pataki Eszter, a HBLF ügyvezetője.
A 24 órás verseny során a hallgatók emellett extra feladatokat is megoldanak, folyamatosan ötletekkel bombázzák őket a szervezők, így például egy sajtóközleményt is kellett írniuk – tette hozzá Gasparetz András szervező.
Gasparetz András
Bár az eredményekről még nem született döntés, az eddigi visszajelzések alapján rendkívül inspiráló környezetet teremtett a verseny, a fiatalok pedig meglehetősen nyitottan álltak hozzá az esethez és összességében a társadalmi felelősségvállalás kérdéséhez is. Több ötlet is született, amelyet valószínűleg beépítenek majd az alapítvány munkatársai működésükbe, a résztvevőn szponzor cégek pedig ismét láthatták, hogy érdemes ilyen új platformokon is keresni a munkaerőt.
