Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C

A Szent Korona keresztje egyenes volt, és Szulejmán kezében is járt

2017. január 18. 19:30
Az MTA 2012 júliusában megalakult „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport egy ismeretterjesztő filmben mutatta be eddigi eredményeit a Hangvilla közönségének szerda este.

A „Lendület” kutatócsoport azt a célt tűzte ki magának, hogy 1526-tól 1916-ig vizsgálja a Szent Korona és a koronázások históriáját. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film a legfontosabb felfedezési újdonságokat prezentálta, mely jó néhány korábbi elképzelést cáfolt meg a történelemmel kapcsolatban.

„Az iskolában mindenki úgy tanulja, hogy az a magyar uralkodó, akit Székesfehérváron az esztergomi érsek a Szent Koronával koronáz meg. Ehhez képest a magyar történelemben öt koronázási várost rekonstruált a kutatócsoport”- hívta fel a figyelmünket Pálffy Géza, a kutatócsoport vezetője. Szent Istvánt Esztergomban koronázták, utána Székesfehérvárra került a koronázási székhely, majd a 16. században Pozsonyba, a 17. században az elfeledett Sopronba (itt három uralkodót is koronáztak), a 18. század végétől pedig már Budán is tartottak koronázásokat. Ezen koronázások törvényesek, és legitimek voltak - mondta.

Nem csak az esztergomi érsek koronáz

A kutatásokból kiderült, hogy 1526-ban a nádor és az egyház már közösen koronázott. Ez akkor még kivételesnek számított, de 1587-ben Eszterházy Pálnak sikerült elérnie, hogy a világi elit első embere az érsekkel együtt helyezze az uralkodó fejére a koronát. Ez a szokás egészen 1916-ig így maradt.

A film a kutatócsoport által olyan újonnan felfedezett nemzeti kincsek mellett, mint az uralkodó cipője, bemutatta azt is, hogyan ábrázolták legkorábban a koronát, és a legkorábbi címeres országzászlót is. Ez 1618-ból, II. Ferdinánd koronázásából maradt fenn Pozsonyban.

Íme a legkorábbi olyan zászló, amelyen már a Szent Korona szerepel a címer fölött:

Tényleg megfordult Szulejmán kezében a Szent Korona, aminek keresztje valaha egyenes volt

A Bárány Krisztián és Bárány Dániel által rendezett filmből kiderült, hogy valóban járt 1529-ben Szulejmán kezében a korona, mint ahogy az is, hogy miként ferdült el annak eredetileg egyenes keresztje.

Erről valaki azt mondja, hogy mindig is ferde volt, merthogy úgy kapják a magyarok az áldást. De az elképzelés nem igaz. Egyértelműen kijelenthető, hogy a korona tetején lévő kereszt eredetileg egyenes volt. Az első ábrázolások a 16. század első feléig mind egyenesnek mutatják, viszont tudjuk, hogy 1784-ben, amikor II. József elvitte a bécsi kincstárba, akkor már leírták, hogy lötyögött, és eltolódott a kereszt, tehát valamikor a 17. század első fele és a 18. század közepe között ferdült el. A legvalószínűbb eset, amire van konkrét dokumentum, 1638 februárjában keletkezett.

Fenyvesi Ottó, Pálffy Géza és Bárány Krisztián. A vetítés után a közönséggel együtt beszélgettek a filmről és a kutatásról.Fenyvesi Ottó, Pálffy Géza és Bárány Krisztián. A vetítés után a közönséggel együtt beszélgettek a filmről és a kutatásról.

Eszerint elkeverték a koronaláda kulcsát, mielőtt II. Mária királyné koronaszertartása elkezdődött volna. Mivel nem nyílt ki a láda, fel kellett azt törni, és nem csak a kereszt, hanem a korona is megrongálódott.

A projekt nem áll meg

Pálffy Géza kérdésünkre elmondta, mivel a 2012-es indulás óta számos eredményt mutattak fel, folytathatják munkájukat. Eddig több mint tíz könyvet publikáltak, de még körülbelül húszat terveznek. Jövőre mutatják be magyarul azt a Révai Péter által a 17. században írt eredetileg latin nyelvű kötetet, mely a Szent Korona legkorábbi történetét mutatja be. „Az érdeklődők tehát számíthatnak arra, hogy sok újdonsággal ismerkedhetnek meg a jövőben”- mondta a „Lendület” csoport vezetője.

Ge. Á.
további cikkek
A Fájdalmas Péntek áldozataira emlékeztek Olaszfalun Olaszfalu A Fájdalmas Péntek áldozataira emlékeztek Olaszfalun 1945. március 23-án 32 fiatalt lőttek le szovjet katonák a bakonyi településen. Vasárnap délelőtt szentmisével és koszorúzással emlékeztek az áldozatokra. 2022. március 27. 15:34 Korabeli filmszalagon a '30-as évek Veszpréme történelem Korabeli filmszalagon a '30-as évek Veszpréme Az utókor számára fennmaradt 1930-as évekbeli kisfilm mutatja be a két világháború közti Veszprémet, amit digitalizálva bárki elérhet az interneten. A megkopott szalagon még kivehető a Séd-völgy a Viadukt nélkül, az Óváros tér korabeli formája és az egykori Csomai strand átadójáról is tartalmaz képkockákat. 2021. november 20. 15:00 Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i) közélet Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i) Egy család, amelynek a patikájában Jávor Pál felesezett, a szalonjában püspökök teáztak, az egyik tagja pedig megmentette a Tűztornyot az oroszok géppuskájától: Veszprém ma nem lenne az, ami, a Kocsuba-Karabélyos família nélkül. 1911 és 1951 között ők voltak az Óváros tér mellett található Fekete Sas Gyógyszertár tulajdonosai, ez idő során rengeteget fényképeztek, filmeztek, leveleztek és nagy társasági életet éltek, így a család és a város története elválaszthatatlanul összefonódott. 2021. május 16. 12:15 Amikor még télen esett a hó Fortepan Amikor még télen esett a hó Erzsébet-ligeti jégpálya, befagyott Balaton, és Viadukton pózoló diák a téli időjárást idéző Fortepan-válogatásunkban. 2020. december 29. 4:25

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.